19077. lajstromszámú szabadalom • Domborodásokkal ellátott lemezek

Megjelent 1í)00. évi augusztus hó 13-án. MAGY. j||| KIR SZABADALMI KgET HIVATAL SZABADALMI LÉTRÁS 19077. szám. VIII/a. OSZTÁLY. Domborodásokkal ellátott lemezek. LIPOWSKA ISABELLA BÁBÓNÉ SZÜL. ARCENI GELDERN-EGMOND GRÓFNÓ KRAKKÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 márczius hó 21-ike. Tartó szerkezeteknél eddig az úgynevezett hullámos lemezeket alkalmazzák, melyeknek horclképessége egyrészt a hullámok alakjától fiigg. Erre vonatkozólag általánosságban áll, hogy mennél nagyobb a hullámmagasság és mennél csekélyebb az alkalmazott lemezvastagságnál megengedhető hullámszélesség, annál nagyobb lesz — egyenlő nagyságú szabad támközt föltételezve — a lölűletegységenként megengedhető egyenletes elosztású megterhelés. Oly lemezek, melyek akként vannak kiképezve, hogy azoknak több irányban való metszésénél hullámvonalak keletkeznek, j melyek egymást merevítik, azaz a hullámhegyek és hullámvölgyek egy vízszintes symmetria, vagy alapsíkra támaszkodnak és abban szorosan megtartatnak, bizonyára épúgy fognak viselkedni, mint a hullámos lemezek. Hogy már most ily tartólemezeket állítsunk elő, a jelen találmány szerint sík lemezeket izzó állapotban sajtóval vagy esetleg hengerek között akként munkálunk meg, hogy a lemezekből vagy fölfelé és lefelé, vagy pedig fölfelé nyúló, a félgömbalakot megközelítő «domborodások» sajtoltassanak ki, mely fölfelé és lefelé irányuló, azaz pozitív és negatív domborodások egyes sorokban vagy saktáblaszerűen rendezhetők el. A jelen találmány tárgyát képező tartólemezek a mellékelt rajzokban három foganatosítási alakban vannak föltüntetve és pedig: Az 1. és 2. ábrában saktáblaszerűen elrendezett domborodásokkal. A 3. és 4. ábrában a sorrendben elhelyezett pozitív és negatív domborodásokkal. Az 5. és 6. ábrában az egyik oldalon sajtolt 1 domborodásokkal, melyek egymás mellett ' vannak elrendezve. Az 1., 3. és 5. ábrák a találmány tárgyát képező lemezek fölülnézetét és a hozzájuk tartozó kereszt- és hosszmetszeteket tüntetik föl. A 2.. 4. és 6. ábrák a domborodásokat természetes nagyságban láttatják. A domborodásoknak saktáblaszerű elrendezésénél a domborodások alakját meg lehet változtatni anélkül, hogy a hossz- és keresztmetszet változnék. Ezen eset t. i. akkor áll elő, ha kör helyett az e körűi írt négyzet képezi az ezen esetben kolostorboltozatalakú domborodások bázisát. Ezen módosításnál a