19070. lajstromszámú szabadalom • Újítás műkövek előállításában

Megjelent 1900. évi augusztus li« 17-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIliAS 19070. szám. Xll/f- OSZTÁLY. Újítás műkövek előállításában. DENAEYER FL0RIM0ND MAGÁNZÓ LEBBEKEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 április hó 6-ika. Jelen találmány tárgya oly műkövek előállítására vonatkozó eljárásban való újítás, melyek nagy szilárdsággal bírnak s azonkívül a légköri befolyásokkal szemben rendkívül ellenállók. Az újítás lényegében véve abban áll, hogy a műkövek előállításánál közönségesen használt s közömbös anyagokból (homok) és kötőanyagokból (mész, czement stb.) álló keverékhez csekély mennyiségű kátrányanyagot s azonkívül még czélszerúen egy kevés nátrium szulfátot és nátriumaluminátot elegyítünk. Az összes anyagokat száraz állapotban elegyítjük egymáshoz s erre megfelelő mintákba csömöszölvén, az így előállított darabokat oly üstbe helyezzük, melybe először ismert módon forró vizet, azután pedig túlhevített gőzt vezetünk be, mely utóbbi a vízben körülbelül 6—7 atm. nyomás alatt tartatik. A kevés kátrány-anyag, mely a poralakú anyaghoz szintén poralakban elegyíttetik hozzá, a kőmasszának teljes áthatlanságot kölcsönöz, még pedig a többi anyagok föloldása nélkül, valamint a nélkül, hogy azon alapanyagokra, melyektől a kő keménysége függ, bármily kémiai reakcziót gyakorolna. A kátrány-anyag az üstbe bevezetett forró víz hatása alatt kiterjeszkedik és a nyers anyag részecskéit úgyszólván áthatlan burkolattal veszi körül s egyszersmind az egyes anyag-részecskéket egymással szilárdan öszszekapcsolja. Azonkívül a kátrány-anyagok -nak a mészre való behatása folytán mészsók, mint pl. phenolsók stb. keletkeznek, melyek sokkal ellenállóképesebbek, mint a mészszilikátok magukban véve. Azon kátrány-anyag, mely a találmánybeli újítás foganatosítására a legalkalmasabb, a konczentrált kőszénkátrány. Azon czélból, hogy ezen természetes állapotában folyós testet poralakra hozhassuk, a mi a találmánybeli eljárás keresztülviteléhez szükséges, a konczentrált kátrányhoz finoman porított hamut elegyítünk, az így kapott keveréket megszárítjuk s erre porrá zúzzuk. Megjegyzendő, hogy a tömített kőszénkátrány esetleg porított gyantával, szurokkal vagy aszfalttal is helyettesíthető. A nátriumszulfátnak és nátriumaluminátnak a föntebb nevezett, poralakú nyers kőmasszába való elegyítése az előállítandó kövekre nézve a következő előnyökkel jár: A náriumszulfát a nátriumaluminátra vegyi bontó hatást gyakorol, miközben egyrészről maró-nátron s másrészről aluminium-szulfát keletkezik, mely utóbbi a kovasavas mész