19051. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ívlámpák számára való elektródák előállítására

erősen a szénhez, hanem azon mértékben, amint az égő vég hőfoka emelkedik, lepattog vagy az izzó széntől leválik és kikifelé lehajlik. Ezen bevonat azt eredményezi, hogy a sűrű salak az izzó szénnel nem érintkezik, hanem a negatív szén burkolatával együtt lepattog és súlya folytán a letöredezést elősegíti. A különben kemény salakot egy folyósító szernek, mint pl. fluor vagy bornak hozzáadása által folyékonyabbá tehetjük és periodikus lecsöpögésre bírhatjuk. Ha ezen szerekből a fémsókhoz kellő mennyiséget és pedig legalább 1%-ot vagy ennél többet keverünk, akkor a kemény szemesés salak helyett a leválások lágy folyékony természetűek, a melyek azután az alább leírt berendezések egyike által lehetőleg káros hatás nélkül való lecsöpögésre indíttatnak. Az elektródok előállításánál arra kell tekintettel lenni, hogy a szenek, a melyeket az ember különben az égetésnél a legnagyobb hőfoknak tesz ki, ne legyenek olyan forrók, nehogy a folyósító szerek, melyek többnyire csekélyebb párolgási hőfokkal bírnak, a szénből előzőleg kihajtassanak. Egy ilyen fémsókkal stb. kevert elektródot úgy is kezelhetünk, hogy az égetésnél tetszőleges színezést nyerjen. Ha sárgás fényt akarunk elérni, akkor fluornak, brómnak vagy jódnak hozzákeverése által érhető ez el legjobban. Különösen a fluor képez kellemes sárgás fényt, a mely esetleg magnézia hozzákeverése által fehérebbé tehető. A salakcsöppek eltávolítása szempontjából a szén keresztmetszete is nagyon fontos. Míg t. i. a közönséges gömbölyű szénnél (1. ábra) a salak gyűrűalakban gyűl össze az alsó végén és minthogy utóbbi csúcsos, néha a csöppek egészen az izzó csúcsig (2. ábra) csúsznak le, a hol az égés alkalmával nagy zavarokat idéznek elő, addig oldalt alkalmazott (b) hosszbordáknak (3. ábra) az a hatása, hogy a salakcsöppek azokon gyűlnek össze és azután egyenesen lecsöpögnek, úgy hogy a fényív a szén közepén zavartalanul képződhetik. A szeneken ezen hosszbordákra merőlegesen kis (c) bevágásokat alkalmazhatunk (3. és 4. ábra). Ha ezután a szén tovább leég, pl. (D)-ig, a mint a 4. ábrán látható, akkor a borda a rajta lévő salakcsöppel okvetlenül leesik. Ha csak két ilyen borda van alkalmazva, akkor ez által a fénykibocsátás nem lesz befolyásolva, minthogy a hozzávezető pálczák síkjába lehet hozni és egyáltalán a hosszú fényív nagy fénykibocsátó fölűlete folytán nem lesz nagyon akadályozva. Minden élesszögűen alakított szénnek is meg van ezen jó tulajdonsága, ha elegendő fémsóval vagy nemfémek sóival van keverve, minthogy más gyöngébb áram alkalmazásánál is mindenkor középen egy salakmentes fölűlet marad, a mely nyugodt égést biztosít, míg a salak mindig az éles szögleteken gyűl össze és időről-időre lecsöpög. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás ívlámpák számára való elektródok előállítására, jellemezve az által, hogy a szén anyagához a kalcziummagnézium és hasonló fémsókon kívül legalább 10°/0

fluor- vagy brómsó adatik. 2. Eljárás ívlámpák számára való elektródok előállítására, jellemezve az által, hogy a szénanyaghoz 26—80% fluorkalczium kevertetik. 3. Az 1. és 2. alatt leírt eljárás, jellemezve az által, hogy az anyaghoz még bór-, nátrium- vagy kálisók adatnak előnyösen kalczinált állapotban, azon czélból, hogy a fényív nyugodtabb legyen. 4. Eljárás, az által jellemezve, hogy az 1—3. igény szerint előállított kész elektródok vízüvegből vagy hasonló anyagból való üvegszerü bevonattal lesznek ellátva, a mely a keletkező salakkal való összeolvadásnál ezt hígabbá teszi, hogy a salak könnyebben lecsöpöghessen. 5. Elektródok ívlámpák számára fémek vagy nemfémek sóival keverve, jellemezve az által, hogy bórtartalmú vagy hasonló anyagokból üvegszerű bevonattal vannak ellátva, a mely az égésnél az elektródokat levegőmentesen bur-