19050. lajstromszámú szabadalom • Önműködő dongakészítő gép

10. ábra oldalnézete nagyobbított lép­tékben ; 11. ábra a megmunkáló késeket tartó emeltyűnégyszög működésének vázlata. A végzendő munkálatoknak megfelelően a gép főrészei a következők: 1. A keretállványba ágyazott és ebben ve­zetett rúdtovábbító szerkezet; 2. a központos elhelyezést lehetővé tevő rúd föladó szerkezet; 3. az ezen szerkezet által befolyásolt fűré­szek a szabálytalan szélek lemetszésére ; 4. a késtengelyeket működtető átmeneti vezeték a széleken már simára metszett desz­kák számára és 5. az ezen deszkákat végig kidolgozó met­szőszerkezet. A továbbító szerkezet egy a gépállvány­ban vezetett, bizonyos távolságokban (M) üt­közőkkel fölszerelt és egy (Zl Z2) fogaske­rékáttétel (1., 2., 3. ábra) által hajtott vég­nélküli lánezból áll. A gépállvány egyik végén két (wl w2) tengelyen (2., 3., 5., 6., 8. ábrák), melyek a továbbítóláncz alatt a gép közepétől mind­két oldalon egyenlő távolságban vannak ágyazva, három (Hl H2 H3) emeltyű foglal helyet (2., 6 ós 8. ábrák) és pedig úgy, hogy a (wl) tengelyen kettő (Hl H2), míg a har­madik (H3) ezek között a (w2) tengelyen, melyek akként vannak elrendezve, hogy a behelyezendő deszkák, rudak, vagy hasonlók különböző hosszainak megfelelően a tenge­lyek hosszirányában elállíthatok és a kö­zépvonaltól a gép mindkét oldala felé pon­tosan egyenlő mértékben kilenghetnek. Az emeltyűnek mindkét oldal felé egyenlő mér­tékű kilengését azáltal létesítjük, hogy a (Wl W2) tengelyek (XI X2) fogaskerék­szegmentek, vagy hasonlók segélyével (fi., 8. ábra) össze vannak kötve, míg a rajzban föl nem tüntetett rúgók, vagy súlyok az emel­tyűvégeket egymáshoz közelíteni töre­kednek. Ezen (Hl H2 H3) emeltyűk fejeit forgat­ható és (fl f2 f3) spirálrúgók segélyével bizonyos meghatározott helyzetben tartott (Kl K2 K3) bütykök alkotják, melyeknek a gép középvonala felé fordított oldalai fölfelé irányított (kl k2 k3) szarvakban végződnek, melyek legkülsőbb pontjainak távolsága a (Hl H2 és a H3) emeltyűnek egymáshoz ké­pest legszűkebb helyzetében ama legnagyobb szélességnek felel meg, mely a gépbe he­lyezendő fáknál várható. A csak kevéssé szabálytalan szélű fale­mezek behelyezése a 6. ábrában pontozvaja­lölt szarvakra való ráhelyezésük és az asz­tallemezre való lenyomásuk által történik. Mivel a (D) falemez oldalfölületeivel egyik oldalon két ponton, másik oldalon pedig egy ponton, a gép középvonalától egyenlő távol­ban álló (Kl K2 K3) bütykök (kl k2 k3) szarvai által vezettetik tova, konczentrikus helyzete ehhez képest biztosítva van. Ha a továbbító lánezot mozgásba hozzuk, (M) ütközőivel a behelyezett léczet előre­tolja, minek folytán ez azonnal a (Pl) nyo­mósam (2. és 5. ábrák) alá jut, mely ezt leszorítja és oldalirányú eltolódását meg­akadályozza. A (Kl K2 K3) bütykök rágós elrendezése lehetővé teszi, hogy a lécz szélein lévő sza­bálytalan kiugrások az előre való mozgást ne gátolják; bütykök ugyanis oldalt elfordulva kitérnek és a kiugrások elhaladása után az (fl f'2 f3) spirálrúgók behatása alatt a gép középvonalára függélyes, normális nyugalmi helyzetükbe térnek vissza. Ha a lécz széle nagyon szabálytalan, akkor a (K3) bütyök helyett egy (L) vonalzóval (7. és 8. ábrák) fölszerelt hüvely tolatik a (H3) emeltyűre. Ezen esetben a behelyezés úgy történik, hogy a lemezt a két (Kl és K2) bütykök­höz illesztjük és ezután a (K3) bütyök he­lyébe az (L) vonalzót dugjuk rá a (H') emel­tyűre, amely ekkor a lemezen a metszés vo­nalát is megadja. Ezen irányvonalzó a lemez szabályos föl­fekvését teszi lehetővé, amint ez a 7. ábrá­ból látható, azonban a behelyezésnél vala­mivel több munkát igényel. A (Wl\V2) ten­gelyekkel kampóalakú fejdarabbal ellátott (NI N2) emeltyűk vannak mereven egybe­kötve (2., 3. és 5. ábrák). Ezen emeltyűk előtt a gépállványon, illetőleg ennek (g3') részén egy (gl g2") emeltyűrendszer van foroghatóan ágyazva. Ezen emeltyűrendszer

Next

/
Thumbnails
Contents