19041. lajstromszámú szabadalom • Túlhevítő berendezés füstcsöves kazánokhoz

"Megjelent 1900. évi augusztus lió 11-én. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 19041. szám. V/e/a. OSZTÁLY. Túlhevítő berendezés füstcsöves kazánokhoz. SCHMIDT VILMOS MAGÁNMÉBNÖK WILHELMSHÖHEBEN. Pótszabadalom a 18314. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1900 február hó 13-ika A következőkben leírt és a csatolt rajz 1—5. ábráján látható túlhevítő berendezés a 18314. sz. törzsszabadalomban védett találmány egy különösen lokomotivoknál alkalmazható kiviteli módozatát képezi. Lokomotivkazánoknál tömör szerkezetük és nagymérvű igénybevételük következtében szükséges, hogy 1. a túlhevítőnek lehetőleg kis téren lehetőleg nagy fűtőfölűlete legyen, 2. hogy a nagy gőzmennyiség átvezetésére szükséges aránylag nagy keresztmetszet nagyszámú, egymással párhuzamos cső által létesíttessék, 3. hogy a füstkamra középrésze az összes forraló csövek hozzáférhetővé tétele, az exhaustor elhelyezhetése stb. czéljából szabadon legyen, 4. hogy a súlypont ne legyen a kazán fölött túlságosan magasan és hogy a túlhevítő — tekintettel a föllépő rázkódásokra — a kazánnal minden részén elég szilárdan legyen összekötve, mi már közönséges, de különösen a nagyobb gyorsvonati lokomotivoknál az 5. ábrán látható különleges berendezést követeli meg. A tágas (a) lángcső segélyével (1. ábra) a tüzszekrényből elvont meleg füstgázokat egy gyűrűs csatornába vezetjük, melyet a füstkamara falai és a kürtő alatt végződő (b) palástbádog képez. Mint azt a nyilak jelzik (2. ábra), a füstgázok a gyűrűs csatorna alsó végén két áramra oszlanak és a gyűrűs csatornában lévő (c) túlhevítő csövek mellett haladnak el. A füstgázokat az (a) lángcsőtől a túlhevítő burkolatába a belső túlhevítő csövek megfelelő fölhajlításával vezetjük be. Az átvezető csatornát tehát maguk a fűtőcsövek képezik, minek jelentősége igen nagy, minthogy a vezetőcsatorna — ha azt nem hűtjük — a gázok magas hőmérséklete következtében vetődik, eltekintve attól, hogy a különben elkerülhetlen hőveszteségek az adott esetben elkerültetnek, minthogy az átvezetőcsatorna falai egyúttal a túlhevítő hathatós fűtőfölűletét is képezi. Hogy a (b) palástbádogot lehetőleg kíméljük, a belső fűtőcsövekre, mint az a 3. ábrán látható, még (bl) elzáróbádogokat is alkalmaztunk, úgy hogy a fűtőgázok a belső palásttal közvetlenül nem érintkeznek. A fűtőgázok áramlását a gyűrűs csatorna torkolatánál alkalmazott (f) csapószelepek segélyével lehet szabályozni. Eme berendezésnek az az előnye, hogy a füstkamra középső részét semmiféle túlhevítő vagy szekrény el nem zárja, a füst-