19025. lajstromszámú szabadalom • Újítások pneumatikus kalapácsokon vagy más hasonló működésű szerszámokon

a 8. ábra elölnézetben mutatja, míg a 9. ábra eme szelepház keresztmetszete a 10. ábra középvonala szerint a 9—9 nyilak irányában nézve, a 10. ábra a szelepház függélyes metszete, a 11. ábra pedig ugyanoly metszet, mint a 9. ábra, de a 11—11 nyilak irányában nézve. A 12. ábra a 8. ábrán látható vonal szerint vett metszet a 12—12 nyilak irányában nézve, a 13. ábra oldalnézet, melyen az elosztó szelep szelepházának nagyobb furata elzárva látható, a 14. ábra hasonló nézet a záródugó eltávolítása után. A 15. ábra a szerszám hátulnézete, ni elv a letörve ábrázolt fogantyú megerősítésének módját mutatja be. a 16. ábra a munkahenger hátsó végének nézete, a 17. ábra eme henger hosszmetszete a 16. ábra középvonala szerint a 17—17 nyilak irányában nézve, a 18. ábra keresztmetszet az 1. ábra 18—18 vonala szerint. A csatolt rajzon (A) a fogantyút jelzi, melynek markolata üreges és végén egy csavarmenetes (a) furattal van ellátva, hogy abba a meg nem rajzolt hajlékony tömlőt beerősíthessük, mely tömlő a sűrített levegő bevezetésére szolgál. (Al) jelzi a markolathoz kapcsolt korongot, melynek (Ali) karimája belül csavarmenetekkel van ellátva. Ez a karima legczélszerűbben az (A) fogantyúval egy vonalban kiszélesedik és egy fúrattal van ellátva, melyben a (B) hüvely foglal helyet. A hüvely (b) és (bl) fúratokkal van ellátva, melyek közül az utóbbit a (C) szelep zárja el. A (b, bl) fúratok mellett hosszúkás (al, all) üregek vannak al- ' kalmazva, melyek közül az (all) üreg az (A) fogantyú üregével és az (al) üreg az (al 11) fúraton a szerszám működő részeivei közlekedik. A (B) hüvely mellső végébe csavarmenetek segélyével a forgatható (D) rúgó fogódzik, úgy hogy a dugó forgatásánál a hüvely eltolódik és az abban lévő (bl) nyílás helyzete a (C) szelepre viszonyítva megváltozik. A (D) dugó tengelyirányos eltolódását a (d) peczek gátolja meg, mely a (dl) horonyba fogódzik és így a dugót a kellő helyzetben tartja. A dugó forgásának meggátlására a dugó kerületén alkalmazott (dl 1) fúratok szolgálnak, melyek egyikébe vagy másikába egy (e) gombbal ellátott, rúgó nyomás alatt álló (E) szög fogódzik, mely szöget a dugó furataiból ki lehet húzni, hogy a dugót szabadon forgathassuk, míg ha a szög a rúgó nyomása alatt a normális helyzetbe tér vissza, a dugó forgását meggátolja. A (D) dugó és (C) szelep között egy (c) rúgó van elhelyezve, mely a szelepet hátrafelé, a normális helyzetébe nyomja. A (C) szelepnek hátsó végén egy feje van, mely az (A) fogantyúban ágyazott (P) billentyűvel működik össze, a billentyű hátsó végén egy alkalmas gombbal van ellátva, hogy azt működtethessük. Az eddigiekben leírt fojtószelep működési módja a következő : Tegyük föl, hogy a részek az 1. ábrán látható helyzetben vannak. Ha most az (F) billentyűt lenyomjuk, a (C) szelep előre mozog, nyitja a (B) hüvely (bl) nyílását, sűrített levegőt bocsájt ki az (all) kamarából, mely innen a (B) hüvelyen át, a (C) szelep szűkülete körül az (al) kamarába és az (al 11) hüvelyen át a szerszámot működtető részekhez áramlik. Ha az (F) billentyű mozgását teljesen befejezte, a fojtószelep a bevezető nyílást teljesen nyitotta. Ha azonban föltételezzük, hogy a (D) dugót elforgatjuk és ennek következtéből a (B) hüvelyt a tengelye irányában előre toltuk, mint az a 2. ábrán látható, világos, hogy az (F) billentyűnek ugyanily mérvű lenyomásánál, mikor a (C) szelep ugyanannyival mozdul el mint előbb, annak következtében, hogy a (bl) nyílás előre tolódott, ez a nyílás nem nyittatik teljesen és a nyílás csak akkor kezd kinyílni, mikor a szelep a végállásába kezd jutni. A (bl) nyílás változtatható keresztmetszete a (D) dugó forgatásával szabályozható, tehát bármily nyomás alatt kell is a sűrített levegőt a működő részekhez vezetni, minden esetben a végállásig kell