19009. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ívlámpa

I Megjelent 1DOO. évi augusztus lió 9-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 19009. szám. VIT/'i OSZTÁLY Elektromos ívlámpa. BREMER HUGÓ GYÁROS NEHEIMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 február hó 9-ike. Bár eddig is az ívlámpánál az elektródákat mindig egymás fölött rendezték el, mégis más módon is rendezhetők el. Ismeretesek pl. oly ívlámpák, melyeknél egymásra támaszkodik a két elektród. E mellett azonban azon hátrány származik, hogy az alsó, rézsútosan elhelyezett szén a fényemissziót nagyon zavarja, továbbá, hogy a szenek egymás mellett könnyen elcsúsznak és különösen, hogy mindegyik szénen tölcsérszerű mélyedések, ú. n. kráterek képződnek, melyeknek szélei hirtelen és lökésszerűen leesnek. Az utóbbi hátrányt azáltal küszöböljük ki, hogy a szénnek nagy fémsótartalmat adunk, minek folytán a lángív lényegesen nagyobb lesz és a két szenet egyenletesebben támadja meg, illetve súrolja, minek folytán a széndarabok egyenletesebben égnek le és nyomulnak előre. Ily fémsóval kezelt elektródák elrendezése oly lámpáknál, melyeknél az elektródák több, egymásra támaszkodó részből vannak összeállítva, nagy előnnyel jár és új hatást idéz elő. Egy ívlámpa, mely azon előnnyel bír, hogy a negatív elektróda sem gátolja a fényemissziót, az 1. ábrában sematikusan van föltüntetve. Itt két pár elektróda alkotja a fényívet; egy-egy pár egymásra támaszkodik és egymással hegyes szöget képez. Ha arról gondoskodunk, hogy az elektródák között levegő át ne mehessen, sőt az égési pont fölött a levegő belépését megakadályozzuk, vagy legalább nagyon korlátozzuk, akkor az ív az 1. ábrában föltüntetett alakot veszi föl, mely a fényemissziót különösen lefelé, a mi főfontosságú, a legkedvezőbb módon befolyásolja. Az ív ezen alakjára szolenoidok elrendezése is kedvező befolyást gyakorolhat. Közömbös, hogy az egyes elektródapárok egymás fölött (I. ábra) vagy egymás mellett (2. ábra) vannak-e elrendezve. A gyújtás, illetve az ív szabályozása külön gyújtótest által, mely a lámpa beiktatása alkalmával az elektródák közé fekszik, eszközölhető, vagy pedig a két széncsúcspár forgatása által az ismert elvek szerint elrendezett szabályozó mágnesek hatása folytán. Bár a leégés és így az utántolódás az egymásra támaszkodó elektródáktól önmagától szabályoztatik, mégis külön biztonsági berendezés van, mely első sorban a szenek egymás mellett való elhaladását úgy a párokban, mint a párok egyesítésében megakadályozza. Egy ily berendezés a 4. ábrában van föltüntetve. (a) és (al) az elektródák, (b) az ívlámpa harangja, (c) a reflektor, melyen az egy