19006. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép papircsövek előállítására

— 3 -A melegítőberendezés egy vízszintes (20) lemezből áll, mely a fenéklemez fölött a (17) állványokon van megerősítve. A lemez félköralakú (22) hornya (8. ábra) a lemez fölé nyúló (d) tövist magába fogadja. A (20) lemez mindegyik oldalán egy-egy (23) rúd van csuklósan megerősítve, melynek alsó szélén egy (24) horony van alkalmazva. Eme horony keresztmetszete 180°-nál valamivel kisebb körszeletet képez és a tövis fölső fölületét fogadja magába. A (22) és (24) hornyok keresztmetszete természetesen egyenlő (8. ábra). A rajz szerint a cső körkeresztmetszetű, de természetesen más keresztmetszetű csöveket is lehet előállítani. A hajlítóberendezésbe belépő papírcsík a hajlítóberendezést cső alakjában hagyja el, a papírnak ragasztóanyaggal bevont széle pedig a papír másik szélére fogódzik. Az ily módon kiképezett és a (d) magot körülvevő cső a melegítőberendezés (22 24) hornyaiba lép be, hol a cső alakját állandóan fölveszi és a ragasztóanyag megszárad. A (22 24) horony szélei között egy tér vagy hasíték marad szabadon. A (23) rúdtól (25) karok indulnak ki, melyeket (20) súlyok terhelnek, hogy a papírra a kellő nyomás legyen gyakorolható. A (25) kar külső vége a (28) rúd fölső végén lévő (27) villára támaszkodik, mely rúd alsó vége a (31) tengelyre ékelt (30) exczenter (29) exczentergyűrűjét képezi. Ez a tengely a gép mellső és hátsó végén egy (32 33) fogantyúval van ellátva (1., 15. és 16. ábra), úgy hogy a gép mindegyik végén ki lehet az egyik (23) rudat kapcsolni, míg a többi működésben marad. Ha a (23) rudat emelni akarjuk, hogy a papircsövet a hornyokba bevezethessük, a (31) tengelyt a (32 33) fogantyúk segélyével forgatjuk és a (23) rudat ily módon fölemeljük, mint az a 8. ábra jobb oldalán látható. Egyúttal a kapcsolást is működtetjük és a gép eme részét, mint azt később ismertetni fogjuk, kikapcsoljuk. A (22 24) hornyokat oly módon tisztogathatjuk, hogy a (23) rudakat, mint az a 8. ábrán pontozva látható, visszaforgatjuk. A (20) lemezt egy gázlángzó vagy más alkalmas berendezés fűti, a fűtés legczélszerűebben elektromos áram segélyével végezhető, minthogy ekkor a hőt pontosan szabályozhatjuk és a hőmérsékletet állandóvá tehetjük. Az elektromos fűtőberendezés egy kiviteli módozata a 12. ábrán látható, melynél az áram egy ellenálláson és ampére mérőn folyik át, azután a (20) lemez alatt lévő (34) fűtőcsévébe és innen az áramforráshoz megy vissza. Az 1. és 2. ábra a papírcsíkot ábrázolja, a mint a melegítőkészűléktől a csiptetőberendezésbe megy. A gép (y) fenéklemezén fölcsavart (35) támasztókarok két oldalt egy-egy (h) vezetéket viselnek, melyek belső oldalukon, mint (36)-nál (14. ábra), hornyolva vannak. Ebben a vezetékben csúszik az alsó (37) szorítópofa, melyet a (36) hornyokban futó (38) csigák viselnek. A fölső (39) pofa (13. ábra), mely függélyes síkban az alsó (38) pofa fölött fekszik, mindegyik végén egy-egy (40) toldattal van ellátva, melybe az alsó szorítópofákból kinyúló (41) csapok nyúlnak be. A két szorítópofa között a (41) csapokon (42) rugók vannak fölhúzva, melyek a szorítópofákat szétfeszítik. Az alsó szorítópofa fölső fölülete hornyolva van (14. ábra) és szorosan a tövisen képezett papircsőre illik, mely a pofák között van átvezetve. A fölső pofa alsó fölülete ugyancsak hornyolva van, de a (42) rúgó által rendesen abban a helyzetben tartatik, melyben a csővel nem érintkezik. A (39) szorítópofák fölső fölületére ágyazott hornyolt (44) csigák egy (45) rúdra fekszenek, mely a (46) szögemelők egy-egy végén függ. Ezek a szögemelők a (35) állványokban forognak és másik két karjuk a (47) rúd segélyével van egymással összekötve. A (48) kereszttengely, mely a pofák alatt foglal helyet (13. ábra), annyi (49) szektort visel, ahány csövet kell előállítani, ezek a szektorok a csöveket hosszanti irányban eltolják és a gépen keresztül vezetik. Az (50) zsinórok az alsó (37) szorítópofán és a (49) szektoron oly módon vannak megerősítve, hogy mikor a szektor ide-oda mozog, a szorítópofák mint azt leírtuk — előre és hátrafelé tolassanak el.