18992. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkő előállítására mesterséges kovasavas mész képzése által

Megjelent 1900. évi augusztus lió 6-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL szabadalmi leiras 18992. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás műkő előállítására mesterséges kovasavas mész képezése által. MAGYAR MÉSZHOMOKKŐ-IPAR POHL ÉS TÁRSA GYÁRI CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 január hó 9-ike. Az itt leírt eljárás, szabad kovasav és mésznek a legegyszerűbb módon kovasavas mésszé való egyesítésére, illetőleg arra szolgál, hogy a természetben nagy mennyiségben meglévő s nagyrészt kovasavból (quarz) álló homokot, kavicsot stb. mésszel való összekötés által egy kemény, fagy és víz hatásának ellentálló mesterséges kővé változtassa át. Az eljárás dr. Michaelis azon találmányán alapszik (14,195. sz. német szabadalom), mely szerint a szabad kovasav magas nyomású vízgőzben a mészhidrátra olykép hat, hogy a kovasav a mésszel kovasavas mész (calciumhydrosilicat) képződése mellett egyesül, mely utóbbi vegyületben tehát a víz vegjdleg kötve van. Ezen találmány mindez ideig azonban iparilag nem volt értékesíthető, mivel mesterséges köveknek magasnyomású vízgőz hosszú időn át való behatása melletti előállításánál a mészhomokkeveréknek nagyszabású kazánberendezésekben való elhelyezése szükséges, a mi a gyártmányokat — azoknak elnyerhető mennyiségéhez viszonyítva — rendkívül megdrágítja. Dr. Michaelis fölfedezése óta sok találmány és javítás tétetett, melyek czélja, ezen eljárást a gyakorlat számára átalakítani; a saját eljárásunkkal való összehasonlítás kedvéért a legjobb találmányok közül egynéhányat itt fölsorolunk. Kleber Péter (15,208. sz. német és 12,162. sz. magyar szabadalom) a mészhomokkeverék elkészítésénél sósavat használ. A sósav a szabad kovasavra tudvalevőleg úgy hat, hogy az utóbbit kocsonyaszerű plasztikus tömeggé alakítja át, mely könnyebben eg3T

esiil vegyileg a mésszel, mint a nyers quarz. A Kleber-féle eljárás határozottan fölülmúlja a dr. Michaelis-félét, mivel a mészhomokkeverékuek magasnyomású gőzben való megkeményítésére a Kleber-féle eljárás után csak néhány óra szükséges, hogy a föntebbi vegyi folyamat teljesen keresztülvitessék. Az eljárás azonban nem czélszerü, mivel a sósav a kazánfalakat megtámadja és ezért utóbbiakra károsan hat. Neffgen Simon (76,246. sz. és 80,062. sz. német szabadalmak) a nagyobb szabású nyomókazán-berendezések szükségességét elkerüli az által, hogy a mészhomokkeveréket megfelelő falazott kamarákban körülbelül 100° C. hőmérsékletű nedves levegőben keményíti meg. a midőn a mintába sajtolt darabok tényleg egy — kovasavas