18938. lajstromszámú szabadalom • Másodolvasztásnál a szén hőhatásának lehető teljes kihasználására ill. a torok gázok fölfogására berendezés

telű torokgázokat még értékesíthetjük, mely7 j utóbbiak értéke a másodolvasztási eljárást teszi • olcsóbbá. Tekintetbe kell ugyanis venni azon körülményt, hogy a másodolvasztásra fölhasznált szén karbonium tartalma gáz alakban teljesen megvan a torokgázokban, huzamos ideig tartó másodolvasztásnál a torokgázok szénoxyd (CO) tartalma még az eddig legjobb szerkezetűnek elismert kupolóknál is tetemes, mely éghető gáz haszon nélkül vész el: azonnal föltűnik azon veszteség, melyet elkerülni jelen berendezés czélja. Az eddig alkalmazott másodolvasztási eljárás ennélfogva csak ott lehet indokolt, t. i. oly kisebb öntőműveknél, hol a nyers vas megömlesztése csak ideig-óráig tart, hol tehát a nagyobb időközökben nyert, csekély mennyiségű torokgáz értéke nem állana arányban a torkot elzáró készülék, gázvezeték és tüzelési berendezések befektetési költségeivel. De a tömeges gyártás nyújtotta előnyöket mulasztják el azon nagy öntőművek, bessemerkohók, melyek kupolóiban úgyszólván folytonos a másodolvasztás. Jelen berendezés ezek mellett még azon előnyt is nyújtja, hogy koksz helyett faszén is alkalmazható, mert a tüzelőanyag karboniumtartalmát teljesen visszakapjuk a torokgázokban, ezt gáztüzeléseknél értékesíthetjük, így a faszén használata nem növeli az előállítási költségeket, mint az eddigi eljárásoknál és e mellett azon előnye is van, hogy míg a koksz hamujának kén (S) és foszfor (P) tartalma a megömlesztett nyersvasba megy át, addig a kén (8) és foszfor (P) nélküli faszénnél a megömlesztett nyersvas tisztább és szilárdság tekintetében magasabb igényeknek is megfelelőbb lesz. A berendezés további előnye az, hogy miután itt a megömlesátés egy szénoxyd (CO) dús gázáramban történik a fémveszték (calo), vagyis a beadagolt és az átolvasztás által visszanyert vas közti súlykülönbség kisebb lesz, mint az eddigi széndyoxidos, erősen oxydáló gázáramban való megömlesztésnél, melynél még a silicium (Si). mangan (Mn) is elsalakosodik s így mindig silicium (Si) dúsabb nyers vasat kellett alkalmazni; jelen eljárásnál, hol a nyersvas kisebb vegyi változáson megy át, silicium (Si) szegényebb, tehát olcsóbb nyersvas alkalmazható ugyanezen czélra. A pest alakja az eddigi másodolvasztóké lehet, a szélvezetés azonban, mint már említve volt, csak egy sor fúvókával történik. A berendezés több kiviteli módozata a mellékelt rajzokban van bemutatva és pedig: 1—6. és 11. ábrákban oly szerkezetek, melyeknél a tölcsérfödót adagolás alkalmával nem kell fölemelni; 7—10. ábrákban pedig oly szerkezetek, melyeknél a tölcsérfödő az adagolásnál fölhúzandó. Az 1. ábrában a torokgázok czentrális elvezetésére szolgáló szerkezet van ábrázolva részleges függélyes hosszmetszetben a 2. ábra A—B vonala szerint; 2. ábrában ugyanez az 1. ábra C—D vonala irányábani metszetben; 3 —4. ábrában részletrajzok ; 5. ábrában a torokgázok oldalt való elvezetésére szolgáló szerkezet függélyes hoszmetszetben; 6. ábrában ugyanaz fölülnézetben; 7. és 8. ábrában függélyes hosszmetszetben, illetve fölülnézetben oly változat látható, melynél a tölcsérfödő dugattyúhenger segélyével emelheti föl és az adagolás a csillékkel körüljárva történik; ü. ábrában függélyes hosszmetszetben oly változat van bemutatva, melynél a tölcsérfödő bármely ismert módon fölemelhető, az adagolás pedig gép által történik; 10. ábrában ugyanezen változat fölülnézetben a tölcsérfödő elhagyásával; 11. ábrában oly változat, melynél kettős és forgatható tölcsér van és az adagolás csillékből történik. Az 1. ós 2. ábrában bemutatott szerkezetnél a torokgázok (b) harangon és(a) csövön távoznak el. Hogy pedig üzemközben a gázveszteség kikerültessék, a (d) tölcsérben van a fölemelhető (b) harang jól záróan elrendezve, mely (m) vízzárak segélyével zár légmentesen. A (d) tölcsér nyílásokkal ellátott (j) födővel van elzárva, melyre (n)