18922. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés selyemgubók, magvastermények, gyümölcs és más anyagok számára

tett alakot veszi föl. A két diagramm összehasonlításából láthatjuk, hogy az ily légtúlhevítők alkalmazása előnyös. Ugyanezt a czélt a (tl t2 t3) és (t4) csövekkel (1., 3., 6. és 7. ábra) is elérjük, melyek a száraz és forró levegőt közvetlenül a {C) elosztó kamrából kapják és az egyes kamrák fölső részébe vezetik. Az egyes kamrába bevezetett levegő mennyisége önműködően szabályozódik, még pedig következőkép: A 3. ábrában a sinoid vonal a levegő nyomását és az áthatolandó gubóréteg vastagságával arányos nyomás veszteségeket ábrázolja. Ha a ventilátor pl. 20 cm. magasságú vízoszlopéval egyenlő nyomású levegőt szolgáltat és a levegő négy gubórétegen hatol át, akkor a lebegő nyomása rétegenként 20/4 = 5 cm.-nyit fog veszteni. Az (1) kamra fölső részében tehát 20 cm., a (2) kamra fölső részében 15 cm., a (3) kamra fölső részében 10 cm., a (4) kamra fölső részében 5 cm., a (4) kamra alsó részében pedig 0 cm. magasságú vízoszlopéval egyenlő nyomás fog uralkodni. Világos, hogy a (tl t2 t3 t4) csöveken át a hozzátartozó kamrák fölső részében uralkodó nyomásnak megfelelő levegőmennyiség fog áramlani. Az imént leírt és a meleg kiegészítésére szolgáló berendezések külön-külön vagy együttesen is alkalmazhatók. A gőzzel való fűtés helyett közvetlen tüzeléssel bíró hevítők is alkalmazhatók, a gőz alkalmazása azonban előnyösebb. mivel a gőzzel való fűtésnél a levegő hőmérsékletének a gubókra nézve ártalmas ingadozása és a szárítandó anyag megfüstölése vagy elégetése elkerültetik. A 8., 9. és 10. ábrákban föltüntetett berendezésnél a leírt szárítási folyamat csapok alkalmazása nélkül megy végbe. A 8. ábra a berendezés függélyes középmetszete. A 9. ábra vízszintes metszet és berendezés födélrészén át. A 10. ábra ugyanilyen metszet a berendezés talapzatán át. A berendezés az (N) talapzatból, az (A) dobból és az (0) födélből áll, mely az (N) talapzattal a középső (Q) oszlop által szilárdan össze vau kötve. A négy válaszfal által négy kamrára osztott hengeralakú dob a (Q) oszlop körül forgatható. A dob és a födél, valamint a talapzat szélei között ruganyos tömítő gyűrűk vannak elrendezve. A talapzat az (n nl q) falak által három részre van osztva. A födélrész az (oq) fallal ugyanazon függélyes síkban fekvő (uv) fal által két részre van osztva. Ha a dob és válaszfalainak szélei a rögzített födél és talapzat válaszfalaival korrespondeálnak. akkor négy zárt (1 2 3 4) kamra keletkezik, melyek az előzőkben leírt berendezésekéhez hasonlóan összeköttetésben állanak egymással. A talapzat (1) kamrájába beáramló levegő ezen talapzat (nl o) és (oq) falai közötti teréből a dob megfelelő (1) kamrájába áramlik. Az ezen kamrába fölfelé áramló levegő fölül csak balra mehet tovább, minthogy jobboldalt a födél és dob (uv) és (oq) falai eg3'mással érintkeznek. A levegő tehát a (2) kamrába áramlik és ebben, mivel a födélben jobb- és baloldalt zárt válaszfalak vannak, lefelé kénytelen áramlani. A levegő azután alulról a (3) kamrába áramlik, ebben fölszáll és innen a (4) kamrába húzódik, melyben a levegő lefelé áramlik és végre a talapzat (Z) nyílásán át a szabadba jut. A levegő tehát hasonló módon áramlik át az (1 2 3) és (4) kamrákon, mint az 1. ábrában föltüntetett berendezésnél a vonalkázott sinoid irányában. Az-(l) kamra tartalmának megszáradása után a dobot 90°-kal elforgatjuk, úgy hogy a (2) kamra jut az (1) helyébe, (3) a (2) helyébe, (4) a (3) és (1) a (4) helyébe. A (P) ajtón át már most kiürítjük az (1) kamrát (B)-nél pedig friss gubókat rakunk be a kamrába. A levegő már mostan az 1. ábrán pontvonalkázottau föltüntetett irányában járja át sor szerint a (2 3 4) és (1) kamrákat. A dobnak 90°-kal való minden következő elforgatásánál a levegő kényszeríttetik az