18906. lajstromszámú szabadalom • Vízemelőmű mély kutakhoz

31egjelent J900. évi augusztus hó 1-én. MAGY. SZABADALMI Kia HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18906. szám, XXI/e. OSZTÁLY. Vízemelőmű mély kutakhoz. HUTTERER HAUSLICH SIMON MECHANIKUS KISCHINEWBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 márczius hó 7-ike. A szóban lévő találmány tárgya egy mély kutakhoz való vízemelőmű. melynél a kutaknak fenekén alkalmazott, egyszerűen működő szívó- és nyomószivattyút egy egymással különleges módon kapcsolt, kétkarú, súllyal terhelt emelők által képezett rendszer és egy kerekes áttevés segélyével könynyen lehet működtetni, minthogy a hosszú rudazat súlyát az emelőket terhelő súlyok ellensúlyozzák, míg az emelendő magas vízoszlop súlyát az emelők különleges kapcsolása által minimumra redukálhatjuk. A csatolt rajzon egy ily vízemelő berendezés látható, mely a függélyes metszetben ábrázolt mély kútba van beépítve. Ez a berendezés a kút fölött alkalmazott (a) fölvonóból, a (b) aknában elhelyezett, súllyal terhelt emelő áttevésből és a vízszíne fölött alkalmazott, egyszerűen működő (c) szívó- és nyomószivattyúból áll. Az (a) kerekes áttevésnek mindössze két vízszintes (d e) könyökös tengelye van, melyekre egymással egyenlő (p) fogaskerekek vannak fölékelve, és melyek egyikét az (f) forgattyú segélyével kézierővel lehet működtetni. Az emelő áttevés a kút mélységének megfelelően több-kevesebb egyenlő és ugyanabban a függélyes síkban lengő kétkarú (g) emelőből áll, melyek egymás fölött, de váltakozva ellenkező helyzetben vannak alkalmazva és a kút középtengelyének két oldalán ugyancsak váltakozva elhelyezett (i) keresztgerendákra szerelt (h) forgácscsapágyakba ágyazva. Ezek a (g) emelők az egymás felé fordult oldalaikon függélyes (j) csatlórudak segélyével egymással oly módon vannak összekötve, hogy mindegyik (j) rúd a (g) emelő (k) végét a közvetlenül fölötte fekvő (g) emelő (k) vége és forgástengelye között fekvő pontjával kapcsolja össze. Ép úgy a (c) szivattyú (1) dugattyúrúdja is a legalsó emelő (k) vége előtt csatlakozik ehhez az emelőhöz, míg a legfölső (g) emelő (k) vége a kút fölött alkalmazott kétkarú (m) emelővel van összekötve, melyet a (d e) tengelyek könyökeiről az (o) rudak segélyével indítunk lengő mozgásnak. A (g) emelők szabad, egymástól elfordult végeit a (q) súlyok terhelik, melyek a (g) emelők működő karjainak és a (j) csatlórudaknak súlyát ellensúlyozzák. Világos, hogy a leírt emelő áttevés alkalmazása következtében csak kis erő szükséges egyrészt a magas vízoszlop, másrészt a rudazat fölemelésére, minthogy az utóbbi a (q) súlyok által egyensúlyozva van, míg a vízemelésre szükséges erőt az egyes (g)