18889. lajstromszámú szabadalom • Léggömb

- 2 alkalmazott kormány nyomása vagy a kormány által létesített vízáram ezt a törekvést ép úgy módosítja, mint a súlypontnak a ballonnál a föntebb jelzett módon történt áthelyezése. A légáram ekkor lehetőleg kis föltíletre hat és ha ily ballon a levegőre viszonyítva mozgást nem végezne, tehát a levegőre viszonyítva nyugalomban volna is, míg abban a magasságban, melyben saját súlya kompenzálva van, sem állhatna azonnal oly helyzetbe, melyben hosszanti tengelyével a légáramra merőleges. Ellenkezőleg, minthogy súlypontja a függélyes metszetben egyenszárú háromszögalakú metszet egyik oldalának talppontjába esik, szög alatt, sőt zeg-zug vonalban mozogna mindaddig, míg a szélnyomásra merőlegesen beállana. Tehát már a súlypont helyzete is biztosít bizonyos mérvű kormányozhatóságot. Azonkívül a ballon még bizonyos saját mozgást is nyer, melyet a ballonnal legczélszerűbben elektromos gépek segélyével közlünk. Az elektromos áram létesítésére pl. a szél vagy a ballon fölemelkedésénél keletkező légmozgás által mozgatott dynamogép szolgál. Minthogy a súlypont helyzet változása okozta terhelés és a megfelelő ellennyomás még oly magasságokban is megmarad, hol a ballon saját súlya kompenzálva van és ép úgy a ballon saját mozgása is megmarad, világos, hogy ily módon a ballon kormányozhatóvá válik. A főntebbiekben példaképen ismertetett ballon-szerkezetet, melynél — mint az a csatolt rajz 1. ábráján sematikusan látható — a ballon csúcsa oldalirányba és kissé fölfelé fordul, úgy szabad, mint kötött léggömbnél lehet alkalmazni, mely utóbbi esetben a függélyes háromszög keresztmetszet egyik oldalát terhelő súlyt a kötél feszültség helyettesítheti. Ha a kötél végpontjaival a ballon súlypontváltozása és saját mozgása okozta elmozdulást követjük, hogy — mint azt a szerkezet megköveteli — a ballon hátsó végére ható nyomás mindig állandó legyen, bizonyos tekintetben egy légvasutat képezünk. A csatolt rajz 2. ábráján példaképen a . gázballonnak a hátsó végét terhelő és a hosszanti irányban elmozduló kötéllel való kapcsolata van példaképen ábrázolva. Mint az a rajzból kitűnik, a ballon által bejárandó területen egy (a) sín vagy egj' megfelelő kötél van fektetve, mely a (b) ballonhoz kötött (c) kötélen megerősített (d) csiga vagy más hasonló berendezés vezetésére szolgál. A kötél közel a ballon hátsó végéhez van megerősítve, hogy így a kellő búzást kifejthesse és egyúttal az elektromos gépet működtető áram bevezetésére szolgál, úgy hogy eme berendezés segélyével módunkban áli a gyakran igen megbízhatlanul működő akkumulátorokat elhagyni. Az ily módon üzemben tartott és a ballon hátsó végén alkalmazott mótor az ismert módon hajthatja a ballonon lévő csavarokat, kormányt stb. A ballon kormányozhatósága czéljából annak hátsó végén szükséges terhelés ebben az esetben is megvan, a ballon által elért bármely magasságban, úgy hogy ebben az esetben is teljesítve van a három föltétel, hogy a ballon függélyes keresztmetszetének eg3'ik oldalán legyen terhelve, hogy a ballonnak saját mozgása legyen és hogy a támadási fölület is lehetőleg csekély legyen. A szóban lévő találmány szerint szerkesztett gázballon kezdeti mozgását már a súlypont eltolódás és a gáztöltés is megindítja, minthogy — mint azt bevezetőleg jeleztük — a ballon csúcsa oldalirányba, illetőleg fölfelé áll. Ezt a madarak fölrepülésénél a fölugrással egyenlő értékű kezdőmozgást, a ballonban magában lévő mechanizmusok hatása alatt folytatja a ballon. A leírt kiviteli módozatnál, ha hosszanti irányban mozgó vontató-köteleket alkalmazunk, lehetséges a berendezést légvasút gyanánt kiképezni, mely a földszíni vasútnál annyiban előnyösebb, hogy még a legerősebb emelkedések sem gyakorolnak a ballon mozgására kedvezőtlen hatást és hogy alagutak stb. létesítésétől teljesen el lehet tekinteni. Ama pontokon, hol a ballont vontató kötél lejtőn mozog föl- vagy lefelé, szükség esetén egy féket is lehet alkalmazni, melyet legczélszerűebben magából a ballonból működtetünk. Rendesen azonban a ballon által