18889. lajstromszámú szabadalom • Léggömb

Megjelent 1900. évi augusztus 11 <» 2-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18889. szám. V/h. OSZTÁLY. Léggömb. VON SCHOENERMARCK GYÖRGY SZÁZADOS DEMMINBEN (POMERÁNIA). A szabadalom bejelentésének napja 1900 márczius hó 6-ika. A szóban forgó találmány tárgyát egy léggömb képezi, melynek ellenállóképessége a szélnyomás ellenében az által növekedik tetemesen, hogy a gázballon a fölfüggesztett csónakkal különleges módon van össze kötve és hogy a ballonnak ennek következtében minden helyzetében tetemes saját súlya van. Ha a közönséges, általában kúpos alakkal bíró ballonnál ennek alsó végére függesztjük a súlyt, evvel a ballon ama törekvését, hogy fölszálljon —• a mennyiben a ballont oldalirányú lökés vagy nyomás nem éri — nem változtatjuk meg. Minthogy az ily ballon súlypontja a csúcsába esik, bizonyos tekintetben labil egyensúlyi helyzetben van, tehát ebből a helyzetből minden gyönge lökés által kitéríttetik és a légáramok ellenében legföljebb saját súlyának hatása következtében áll ellen. Ez a saját súly' azonban avval a magassággal, melybe a ballon fölemelkedik, kisebbedik, végül pedig egy bizonyos magasságban a folytonosan ritkuló és a ballon által kiszorított levegő súlyával válik egyenlővé, mikor a ballon nyugvó levegőben maga is nyugalomban fog maradni, vagyis sem függélyes, sem vízszintes irányban mozgást végezni nem fog. A ballon ebben a helyzetében a levegő mozgásállapotában föllépő legkisebb egyensúly változásánál elmozdul, a nélkül, hogy a legkisebb ellenállást fejthetné ki. A széllökések a ballont ebben az esetben természetesen akkora erővel mozgatják, mely a szél támadási föliiletével arányos. A ballon tehát a szél ellen csak akkor fejthet ki bizonyos ellenállást, illetve a szél ellen csak akkor mozoghat, ha eme lökések egyrészt kis fölületre hatnak, másrészt pedig, ha a ballon súlypoutjának helyzete megváltozik és végül az oldalirányú lökéssel ellenkező irányban mozdul el. Ezeknek a föltételeknek a találmány szerint oly módon felelünk meg, hogy az egyenszárú háromszög egyik oldalának talppontján — mely egyenszárú háromszög a ballon keresztmetszetét ábrázolja — tetszőleges módon létesített terhelést alkalmazunk. Ily módon a ballon súlypontját a ballon csúcspontjából annak oldalának egyik pontjába helyezzük át és az egész rendszer csónak gyanánt tekinthető, melynek hátsó végén a kormány van alkalmazva. Míg a csónak mellső vége a lég- vagy vízáramok okozta elmozdulásokat követi és egy bizonyos irány-I ban törekszik ha'.adni, a csónak hátsó végén