18864. lajstromszámú szabadalom • Erőgép
hengerben visszamaradt és pneumatikus párna gyanánt működő gőzt addig komprimálja, míg az (a7) csőtoldatnak (a4x) gőznyilásai ismét meg nem nyílnak, a mi akként történik, hogy a maximális nyomás akkor éretik el, mikor a dugattyú befelé irányuló löketének végén a legközelebbi kifelé irányuló löketre készen áll. A (bl) illetve (cl) dugattyúk visszatérésükkor a (b) illetve a (c) hengerben visszamaradt gőzt mindaddig komprimálják, míg a keletkező gőzpárna nyomása körülbelül egyenlő nem lesz a bebocsátott friss gőz nyomásával. Bár a tárgyalt foganatosítási alaknál a gép akként van leirva, mintha a három egymás mellett eltendezett hengerből állna, világos, hogy két hengert vagy háromnál többet is alkalmazhatnánk és azokat máskép, pl. a következőkben leirt módon konczentrikusan rendezhetnék el. A 4. és 5. ábrákban bemutatott foganatosítási alaknál a gép három konczentrikusan elrendezett hengerből áll; a nagy nyomású (a) gőzhengerben mozgó hosszú (al) dugattyú (4. ábra) a hozzá csuklósan megerősített (a3) rúd segélyével a (d) tengely (dl) forgattyúcsapjával van összekötve. Az (a) hengerben expandáló gőz az (al) dugatytyút kiszorítja az (a) hengerből, mire a gőz az (al) dugattyú fölső széle és az (a) henger alsó széle közötti (a5) nyíláson át a nagyobb átmérővel bíró és az (al) dugattyút gyűrűalakban körülvevő (b) hengerbe áramlik, a hol is a gőz az (al) dugattyú külső fölülete és a (b) henger köpenye között mozgó hosszú gyűrűs (bl) dugattyúra, mely dugattyú a (d) tengelyen ugyanazon síkban elrendezett két (dl) forgattyúcsappal a(b3) összekötő rudak segélyével van összekötve, mindaddig hatást gyakorol, míg a (bl) dugattyú az előbbihez hasonló módon a gőz által a (b) hengerből ki nem szoríttatik. A gőz ekkor a (bö)-nél keletkező nyíláson át a (b) hengerből a szintén gyűrűalakú (c) hengerbe áramlik, mely a (bl) dugattyú külső fölülete és a (c) henger köpenye között mozgó és a (bl) dugattyúhoz hasonlóan a (d) forgattyútengely két (dl) forgattyúcsapjával a két (c3) összekötő rúd segélyével kapcsolt (cl) dugattyúval bír. A gőz mindaddig expandál a (c) hengerben, míg a (cl) dugattyú kiszoríttatván, a (c) hengerből szabaddá nem teszi a gép gyűrűs (cöx) kiáramlási nyílását, a mikor is a gőz azon át kiáramlik. A gépet függélyes elrendezés helyett vízszintesen is rendezhetjük el; azt kivánatra kondenzáló készülékkel köthetjük össze. A gépet továbbá az 1—3. ábrákban föltüntetett egj-szerü működésű gép helyett, kettős működésű gép gyanánt is foganatosíthatjuk, még pedig úgy, hogy az (a2) dugattyúrudat az (a7) csőtoldathoz hasonlóan képezzük ki, azt az (a8)-hoz hasonló gőzkamrában járatjuk és a hengereket összekötő egy-egy csatorna helyett kettőt-kettőt rendezünk el. Világos, hogy a jelen találmány tárgyát képező gépet akár gőzzel, akár bármely más motorikus fiuidummal hajthatjuk. Az előzőkben leírt módon erős, tömör és olcsó, gyorsjárású gépet nyerünk, mely elkerülhetővé teszi a rendesen használt szelepes vezénymű alkalmazását és mely szolid szerkezete mellett aránylag olcsó és gazdaságos üzemű. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzzel vagy más motorikus fiuidummal hajtott erőgép, jellemezve a nagynyomású (al) dugattyún elrendezett, a nagynyomású henger (alO a 11) tömítő szelenczéiben mozgó (a7) csőtoldat által, melynek két sorban elrendezett gőzbebocsátó, illetőleg gőzkibocsátó nyílásai közül az egyik sor az (a) hengerben állandóan nyitva van, míg a másik sor a tömítő szelenczében való mozgás következtében váltakozva nyittatik és záratik, a hol is a nagynyomású (a) henger és a kisnyomású (b) henger gőzkiáramlási nyílásai, melyek a motorikus gőznek az egyik hengerből a másikba való átbocsátására szolgálnak, a megfelelő hengerben mozgó és egy közös főtengelyre működő dugattyúk által nyittatnak, illetőleg záratnak.
