18864. lajstromszámú szabadalom • Erőgép

baddá nem teszi a második henger kiáramlási nyílását, melyen át a gőz a harmadik hengerbe és ennek a dugattyújának mozgása által hasonló módon szabaddá tett kiáramlási nyílásán át a szelepbe áramlik. Az egyes műveletek sorrendje a következő : A nagy nyomású gőzhenger dugattyújához erősített esőtoldatba és ezáltal a nagy nyomású hengerbe magába addig bocsátunk be gőzt, míg ezen csőtoldat gőznyilása a tömítő szelencze által elzáratik, a mikor is a gőz a dugattyút mindaddig meneszti előre, míg a henger kiáramlási csatornája szabaddá nem tétetik. A gőz erre a második hengerbe áramlik, melynek dugattyúja ekkor egészen vagy majdnem löketének belső végén van. A nagy nyomású henger kiáramlási nyilasa minaddig nyitva marad, míg a második dugattyú be nem fejezte löketét, a mikor is azon nyilás a visszatérő első dugattyú által elzáratik. A második dugattyú erre hasonló módon megnyitja hengerének a harmadik hengerhez vezető kiáramlási csatornáját, mely mindaddig nyitva marad, míg a harmadik dugattyú egészen vagy majdnem löketének végéhez nem ért, a mikor is azon csatorna a visszatérő második dugattyú által elzáratik. A harmadik dugattyú ekkor szabaddá teszi hengerének kiáramlási csatornáját, mire a gőz a kondenzátorba vagy a szabadba áramlik. Az első dugattyú visszatérő löketénél az ekkor a hengerben visszamaradt és pneumatikus párna gyanánt működő gőzt addig komprimálja, míg a csőtoldatoknak gőznyílásai ismét meg nem nyílnak, a hol is ezek megnyílása akként történik, hogy a maximális nyomás akkor uralkodjék, mikor a dugattyú befelé irányuló löketének végén a legközelebbi löketekre készen áll. A többi dugattyúk visszatérő löketüknél hasonló módon mindaddig komprimálják a megfelelő hengerükben visszamaradt gőzt, míg az ezekben keletkező gőzpárna nyomása körülbelül egyenlő nem lesz bebocsátott friss gőz nyomásával. Bár az előzőkben tárgyalt gép akként van leirva, mintha az három egymás mellett elrendezett hengerből állna, világos, hogy két hengert vagy háromnál több hengert is alkalmazhatnánk ; sőt lehet azokat kívánatra máskép, pl. a következőkben leírandó módon, konczentrikusan is elrendezni. Ezen elrendezésnél a hengerek három nagyságban vannak egymás fölött elrendezve. Az első vagyis a nagy nyomású hengerben expandáló gőz a dugattyút kiszorítja hengeréből, a mikor is a gőz az ekként keletkező nyíláson át a nagy nyomású henger dugattyúját körülvevő gyűrűalakú, nagyobb átmérőjű második hengerbe áramlik és az ezen henger köpenye és az első dugattyú között mozgó egy forgattyútengelyen ugyanazon síkban elrendezett két forgattyúcsappal összekötött rudak segélyével kapcsolt, gyűrűalakú hosszú dugattyúra mindadd'g nyomást gyakorol, míg ezt hasonló módon kiszorítja hengeréből. A gőz erre a második hengerből az ekként keletkező nyilason át a szintén gyűrűalakú és a harmadik henger köpenye meg a második dugattyú között mozgó gyűrűs dugattyúval bíró harmadik hengerbe áramlik, a hol is ezen harmadik dugattyú aforgatytyútengely két forgattyúcsapjával hasonló módon van a második dugattyúhoz kapcsolva. A gőz addig expandál a harmadik hengerben, míg ennek dugattyúja szabaddá nem tesz egy gyúrűalakú nyilast, mely a gép kiáramlási csatornájával közlekedik, a mikor is a gőz ezen át kiáramlik. A jelen találmány tárgyát képező gép a mellékelt rajzokban két foganatosítási alakjában van bemutatva. Az 1. ábra a jelen találmány szerint szerkesztett gép függélyes metszete, a hol is a hengerek egymás, mellett vaunak elrendezve. A 2. ábra metszet az 1. ábrának (1 Íj vonala szerint, a hol is a dugattyúk el vannak hagyva A 3. ábra oldalnézet, mely részletesebben tünteti föl az utolsó henger kiáramlási nyilasának elrendezését. A 4. ábra a gép egy módosított t'ogana-