18847. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő

jük. így pl. két vagy három kígyós cső által képezett vezetékbe a vizet vagy gőzt az egyik végén bevezetjük és másik végén egy kisebb vagy nagyobb számú kígyós cső által képezett vezetékbe vezetjük át. Ily módon elérjük azt, hogy az áramot a szükséges víz és gőz mennyiségének megfelelően szabályozhatjuk. A legfölső (b) kígyós csőbe a víz az (i) tartályból vezettetik be, mely az (i2) szivattyúval az (il) csövön közlekedik. Az (i2) szivattyii hajtórúdját az (i3) exczenter működteti, melyet egy gőzgép vagy más alkalmas erőforrás mozgat. Az (i2) szivattyú oly módon van méretezve, hogy a legnagyobb gőzfogyasztáshoz is elégséges vizet szolgáltasson. Az (i5) kéziemelő arra szolgál, hogy a kígyós csőbe az első részlet vizet akkor is beszivattyúzbassuk, mikor még motorikus erő nem áll rendelkezésre. A legfölső (b) kígyós cső az (i) víztartállyal a (j) cső segélyével van összekötve, melyben egy rúgónyomás alatt álló (jl) szelep van beiktatva. A (jl) szelep az (il) cső nyílásával szemben van elhelyezve és arra szolgál, hogy a gőzfejlesztőből az abban lévő vizet vagy annak egy részét elvezesse, ha a gőznyomás nagyobb lesz, mint, a mekkora a (jl) szelepet elzá-ró rúgó feszültsége. Ily módon a gőzfejlesztőnek a vízzel érintkező fűtőfölülete kisebbedik, annak megfelelően, hogy a növekvő gőzfeszültség következtében mennyi víz nyomatik ki a (jl) szelepen. A gőznyomásnak a gőzfogyasztás növekedése által okozott kisebbedésénél a (jl) szelep teljesen vagy részben elzáródik, mikor az (i2) szivattyú a vizet tovább is a (b) kígyós csőbe fogja nyomni, tehát a gőzfejlődés annak következtében, hogy a vízzel érintkező fűtőfölület növekedik, ugyancsak növekedni fog. A gőzfejlesztőbe vezetett víz mennyisége és az abban uralkodó nyomás tehát automatikusan szabályoztatok és minthogy a gőznyomás a (jl) szelep rúgójának feszültsége által meghatározott határon túl nem emelkedheiik, az eddig alkalmaztatni szokott és a fölösleges gőz elvezetésére szolgáló biztonsági szelep is elmaradhat, minek következtében a gőz elszállása miatt föllépő veszteségek is elmaradnak. A (b) csövekben fejlődött gőzt a (kl) manométerrel és (k2) gőzelvezető csappal fölszerelt (k) vezeték vezeti az (i2) szivattyút is más szerkezeteket mozgató gőzgépbe. A gőzfejlesztő fűtése tetszőleges módon történhetik, az (l) tűzszekrényt legczílszarűbben az (a) burkolat alatt lehet elhelyezni. A burkolatot a tűzszekrénytől két áttört (m n) lemez választja el, melyek közül az egyik, pl. az (n) lemez forgatható. Ennek az (n) lemeznek egy áttört (nl) toldata van, mely a tűzszekrény áttört (11) oldalfala mellett fekszik és az (o) füstvezetéket zárja el. Az áttörések oly ,módon vannak alkalmazva, hogy mikor a füstgá-zok az (1) tűzszekrény bői az (a) burkolatba juthatnak, az (a) füstvezeték el van zárva és viszont. Az (n) lemez forgatására az (n2) fogantyú szolgál, mely egyúttal az Ín3) szögemelő és az (n4) hajtórúd segélyével a (k2) csapot is működteti, úgy hogy a (k2) csap el van zárva, mikor a füstgázokat az (a) burkolatba vezetjük és nyitva van, mikor a füstgázokat az (o) füstgázvezetékbe vezetjük. A gőzfejlesztő megindításánál a tűzhelyet először az (o) füstcsatornával hozzuk közlekedésbe, hogy jó huzatot kapjunk és a (b) kígyós csöveket közvetve az (m n) lemezekből kisugárzó hő által hevítjük, azután az (n) lemezt elforgatjuk, úgy hogy a füstgázok az (a) burkolatba juthassanak és a (b) csöveket hevíthessék. Ily módon az égéstermények a (b) csövekkel érintkeznek, de csak akkor, mikor azok annyira fölmelegedtek, hogy a csöveken a füstgázokban lévő nedvesség többé le nem csapódhatik. A (k2) csapot az (n) lemez elforgatásával egyidejűleg lehet lezárni és azután az (i5) kéziemelőt működtetni, úgy hogy a csövekbe az első részlet vizet bevezessük,