18835. lajstromszámú szabadalom • Galvánelem

Megjelent lí)00. évi julius hó 28-á-i. MAGY SZABADALMI KIU. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18835. sz ím. VII/g. OSZTÁLY. Galvánelem. ANDERSON EDWARD LACEY ELEKTROTECHNIKUS ST.-LOUISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó 14-ike. A jelen találmány tárgyát egy galvánelem képezi, melynek súlya és méretei egy bizonyos áramerősségnek megfelelően sokkal csekélyebbek, mint valamennyi eddig ismert elemé. Az új elem előnye főkép abban áll, hogy legalább egyik elektróda gyanánt szén használtatik, mely az elektrolyt által lényeges megbontásnak nincs alávetve és hogy a szénelektródával szemben lévő másik elektróda megújítása igen ritkán válik szükségessé. A találmány lényegében azon alapszik, hogy elektrolyt gyanánt fluorhydrogén-sav használtatik, melyhez azonban üvegedény alkalmazása esetén, még bizonyos mennyiségű bórsavat kell adnunk, hogy a íluorhydrogén-savnak az üveg anyagára való szétbontó hatása ne érvényesülhessen. Mivel pedig rendszerint üvegedények használtat nak, a legtöbb esetben borofluorhydrogénsavból álló elektrolytet fognak alkalmazni. A két elektróda olyan anyagokból készül, melyek az említett elektrolytben nem oldódnak. Mint föntebb említtetett, lényeges dolog, hogy legalább az egyik elektróda szén legyen, míg a másik vagy szénből, vagy fém ólomból, vagy végre ólomszuperoxydból, illetőleg valamely más olyan fémből készülhet, melyet a fluorhydrogén-sav meg nem támad. Miután az így összeállított elemben szén fogyasztatik, szükséges, hogy az elemben oxygén fejlesztessék, hogy ennek a szénnel való egyesüléskor elektromos áram álljon elő. E czélból második elektróda gyanánt lehet olyan anyagot használni, mely oxygént képes fejleszteni, pl. ólomszuperoxydot. Ha azonban a második elektróda fémből, vagy valamely más olyan anyagból áll, a melynek segélyével az oxygénfejlődés lehetetlen, akkor egyéb oxygénfejlesztő anyagokat kell az elembe tennünk, mint pl. bizonyos meghatározott mennyiségű chrómsavat stb. a mit ekkor az elektrolythez adunk. Ha ólomszuperoxydot használunk második elektróda gyanánt, föltéve természetesen, hogy az első elektródát szén képezi, akkor ez utóbbi lesz elektropozitiv, míg a második elektronegativ. Az elem munkája alkalmával nagy mennyiségű széndioxyd válik ki. Hosszabb időközökben az ólomszuperoxydból álló elektródát újból oxydálni kell, vagy új elektródával kell kicserélni. Az újbóli oxydálás úgy történhetik, hogy az elektródát salétromsavba mártjuk. Ha az elemnek állandónak, illetőleg hosz-