18810. lajstromszámú szabadalom • Megosztott kazán gőz- és vízfűtéshez

Megjelent 1900. évi július lió 2<>-áii. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18810. szám. VIII/k. OSZTÁLYMegosztott kazán gőz- és vízfűtéshez. B. & E. KÖRTING GZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 deczember hó 31-ike. A csatolt rajzon látható kazán gőz- és vízfűtéshez való. A kazánnak egy külön alátámasztott, gőz- és vízlér illetőleg meleg víztér gyanánt szereplő fölső része van, melynek középső ürege a töltőakna fölső részét képezi. A töltőakna alsó részét, valamint a tüzelőteret és a füstvezetékkel a megfelelően alakított és a fölső részen fölfüggesztett fűtőelemek képezik. A kazán az 1. ábrán jobboldalt a 3. ábra (E—F) vonala szerint a füstcsöveken át baloldalt ugyanezen ábra (G—H) vonala szerint a víztéren át vezetett metszetben van ábrázolva. A 2. ábra ugyancsak metszet két különböző fűtőelemből alkotott füstcsöveken át vezetett sík szerint. A 3. ábra fölső része baloldalt metszet az 1. ábra. (A—-B) vonala szerint, jobboldalt a 2. ábra ugyanezen vonala szerint, míg ugyanezen ábra alsó része baloldalt az 1. ábrán látható kazán fölülnézete, jobboldalt metszete a 2. ábra (C—D) vonala szerint. Ezeken az ábrákon (a) a kazán fölső részét jelzi, melynek jobb és baloldala vagy külön álló részeket képez, vagy pedig egy darabot alkot. A benne lévő üreg a (b) töltőakna fölső részét képezi, melyet a homokzárral ellátott (c) födél föd le. Az (a) fölső rész az öntött vasból készült (d) véglemezeken feks?ik és az (e) fűtőelemek tömítve vannak az (a) fölső részre csavarolva. Az (a) elemek alakja, a (b) akna, az (f) tüzelőtér és a füstcsatornák alakjának megfelelően van megszabva és vagy egy typus szerint, mint az 1. ábrán, vagy pedig két különböző (eO) el) typus szerint, lehetnek kiképezve, mint az a 2. ábrán látható. Az elemek (w) vízterei mindkét esetben az (a) fölső résszel össze vannak kötve és azokban (h) nyelvek vannak oly módon alkalmazva, hogy a kazánban igen erélyes vízkeringés lépjen föl. Az elégés az (^rostélyon megy végbe, a meleg gázok az (i) füstvezletékekben emelkednek föl, azután a lefelé irányult (k) vezetékekbe jutnak honnan az (1) csatornákon távoznak a kéménybe. Világos, hogy ezek az elemek minden irányban lefelé is, akadály nélkül nagyobbak lehetnek, hogy pedig a füst el ne szállhasson, (m)-nél egy homokzár is alkalmazható. A föntebb leírt kazánt az jellemzi, hogy valamely megsérült elemet ki lehet váltani, a nélkül, hogy az egész kazánt szét kellene szedni. A leírt kazán a hő jó kihasználása, valamint kényelmes kezelhetősége és tisztíthatósága czéljából bizonyos magasságú he-