18790. lajstromszámú szabadalom • Újítások fémbetéttel ellátott lemezeken

Megjelent 1Í)00. évi julius Iió 25-én. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18790. szám. XVI/o. OSZTÁLY. Újítások fémbetéttel ellátott lemezeken. SCHNELL ANTAL MÉRNÖK WAIDHOFENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 február hó 3-ika Lemezszerkezetekben eddig alkalmazott erősítő fémbetétek akként voltak elhelyezve, hogy a lemezt bizonyos irányban áthatották azaz, hogy a lemez egyik szélétől a másikig nyúltak. E mellett törés esetén a betét, mely a húzási és nyitási feszültségeket van hivatva fölvenni, keresztmetszetével csak egyszer képes ellentállni. Jelen találmány tárgyát oly fémbetéttel ellátott lemezszerkezet képezi, melynél utóbbi akkép van elrendezve, hogy a lemezt nem bizonyos irányban keresztezi, hanem a lemez szélein belül zárt vagy közelítőleg zárt alakokat képez. Miután minden oldalon fölfekvő, különösen a fölfekvési helyeken befogott lemezeknél (mennyezetszerkezetek) a primér törési hézag fekvésére nézve radiális, irányára nézve azonban bizonytalan lesz és a hiányzó szilárdságot pótoló betétek a törési hézagot czélszerűen függélyesen találják, ennélfogva ily betét általában konczentrikus körök alakjával bírjon. A befogott lemezeknél az említett törési tényezőkön kívül más irányúak is lépnek föl, melyeknek fölvételére további betétek szükségeltetnek, melyek pókhálószerű betétet igényelnek. Ezen elvnek megfelelően az erősbítő betét, a viszonyokhoz képest sokféle módon foganatosítható. Jellemző azonban első sorban a konczentrikus vagy esetleg spirális alakú betét, mely, mint a rajzból látni lehet, köralakú vagy tiszta spirális lehet, melyet azonban megfelelő polygonnal is lehet helyettesíteni. A többé-kevésbbé radiálisan elrendezett betétek csak másodrangú jelentőséggel bírnak. Ezen utóbb említett betétek az előbbiekkel összeszőve lehetnek vagy nem, mi mellett minden esetben a keresztezési helyeken össze lehetnek kötve, a nélkül, hogy az föltétlenül szükséges volna. A mellékelt rajz néhány négyszögű lemezek számára szánt, betét foganatosítási alakját mutatja és megjegyezzük, hogy ezek csak példák, melyek a találmányi gondolatot nem merítik ki teljesen. Az 1. és 2. ábrában (1) betétek konczentrikus körök alakjával bírnak, míg a keresztező betétek sugárirányban haladnak; részben a középig nyúlnak, egy részük azonban csak egy bizonyos körig; a körök helyett polygonok is alkalmazhatók. A mint a 2. ábrából látni lehet, a sugárirányú betétek fölváltva, a konczentrikus körök fölött és alatt vannak elrendezve, mint egy szövet, de ez nem föltétlen követelmény.