18782. lajstromszámú szabadalom • Czentrifugál összekötés

a víz fölszinének (melj' a valóságban egy forgó paraboloid egy részét képezi) törekvése lesz egy forgó hengert alkotni, melynek tengelye a (b) csőnek tengelyével azonos. Legyen az 1. ábrában (m 11 és m' n') a két alkotó, a melynek irányában ez a henger metszve van. Látjuk, hogy az (a) tartály és (b) cső közötti összeköttetés minden mechanikai kapcsolás nélkül van létesítve. A (b) cső és a fix (f) fal közötti összeköttetést a czentrifugális erő által a gyűrűs üvegbe szorított folyadéktömeg létesíti, melyben a (d) lapátokkal ellátott (c) karima forog. Az a karima a gyűrűalakú teret két egymással közlekedő részre osztja, melyekben a folyadék a czentrifugális erő folytán be van zárva. Tegyük íöl. hogy az (a) tartályban (P) nyomású gáz van, mely nyomás nagyobb (P')-nél és nyissuk meg a (h) csapot. A (P) nyomás ekkor az (f) szelenczében és a (b) cső belsejében is föl fog lépni, és az (11 0 11' 0') hengerrészre hatást gyakorol. Minthogy az (m 0 m' 0') részére gyakorolt fP') nyomás, illetve a külső légnyomás kisebb mint (P), azért ez utóbbi a vizet a lapátok és a falazat között lévő gyúrúsalakú köztérben a(c) korong alsó oldaláról ennek fölső oldalára szorítja mindaddig, míg az (11 0 n' 0') fölúlet egy bizonyos (p q p' cj') helyzetbe és az (m 0 m' 0') henger az (r s r' s'). helyzetbe jutván, az (r s t p r' s' t' p') víztömegnek czentrifugális ereje hozzáadva az (rsr's')-re kifejtett (P') nyomást, egyensúlyt tart a (p <1 p' q')-re gyakorolt nyomással. Ilyen módon teljesen tömör zárás létesül, minden más súrlódás nélkül, eltekintve a folyadéknak a falazaton való súrlódásától. A jelenség itt hasonló ahhoz, a mely a közlekedő csövekben (hydraulikus zárás pl. gazométereknél) mutatkozik, azon különbséggel, hogy a folyadék nem a nehézségi erőnek, hanem a czentrifugális erőnek van alávetve, a mely sokkal nagyobb és magasabb nyomásokkal szemben való zárás létesítését teszi lehetővé. Ha (P) kisebb volna, (P')-nél, akkor ugyanilyen körülmények lépnének föl, 3. ábra, azonban a nivó különbségek ellenkezők volnának. Ha a működési föltételek (a forgássebesség, a nyomásdiíferenczia) pl. oly határok között változnak, hogy a folyadék fölszine a két legszélsőbb esetben. 4. ábra. 1. (m 0 m' 0' és p p' q') 2. (r s r' s' és 11 t n' t') volt, akkor a lapátok alakja olyan lehet, hogy (m 0 m' 0' és n 111' t')-nél végződnek, mint az 5. ábrán látható, minek következtében a folyadékot mindenkor magukkal ragadó lapátok a vízből lehetőleg kevéssé emelkedjenek ki, mert különben kiálló részük levegőt és gázokat hoz mozgásba, mi által káros súrlódás keletkezik. Ezen elővigyázati rendszabály olyan esetben válik elengedhetetlenné, a midőn az összeköttetés létesítő közeg sűrűsége ugyanakkorra vagy valamivel nagyobb, mint az összeköttetés által egymástól elkülönített közegek egyikének sűrűsége. Azon esetben, midőn úgy az (a) tartályból kilépő közeg, mint a külső térnek közege vagy ezeknek csak egyike is folyadék, ugyanazon készülék alkalmazható és hatásának módja is ugyanaz marad. A fi. ábra esetében pl. (P) nagyobb, mint (P'), a 7. ábra esetében pedig (P) kisebb, mint (P'). A lapátok által mozgásba hozott folyadék, vagy ugyanaz a folyadék lesz, mely az összeköttetés segélyével szétválasztott két tér egyikében, pl. az (a) tartályban van, (6. és 7. ábra eseteiben), mely esetben és ha (P) nagyobb (P')-nél, 6. ábra, a czentrifugál összeköttetés magától fog működni, a nélkül, hogy szükséges volna azt folyadékkal megtölteni, vagy valamely más tetszőleges folyadékot alkalmazunk olyan sűrűséggel, a mely legalább ugyanolyan, mint az összeköttetés által egymástól szétválasztott folyadékoksűrűsége. A 8. ábrán a két folyadék különböző sraffirozással van föltüntetve. A jelen esetben, midőn a két tér egyikében folyadék van, czélszerű olyan elrendezésről gondoskodni, pl. (9. ábra), melynél rögzített állású lapátok vannak és melyek az (f) edényben a mozgó lapátok közelében lévő folyadékrészek elragadtatását megakadályozzák, mert különben ezen folyadéknak czentrifugális ereje annyira megnövekedhetne, hogy az összeköttetésnek szabályos működésében zavart idézhetne elő.