18770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szén és egyéb anyagok szárítására

Megjelent 1900. évi julius lió 24-én. MAGY. g|g KIR. SZABADALMI p|B [ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18770. s-zám. IT/a. OSZTÁLY. Eljái'ás szén és egyéb anyagok szárítására. STAUBER MANÓ MÉRNÖK BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 február hó 9-ike. Jelen találmány czélja szenet vagy más nedves anyagot víztartalmától lehetőleg tö­kéletesen megszabadítani. Ezen czélból az anyagot légmentesen el­zárható és fűthető térben kezeljük, mely exhaustorral és légszivattyúval áll össze­köttetésben. Ezen fűtőteret meghatározott időközökben az exhaustor segélyével eva­kuáljuk és a légszivattyú segélyével na­gyobb nyomású levegővel megtöltjük. Az anyag által megkötött nedvesség vá­kuumban már 40°-nál elpárolog. A gőzöket az exhaustor kiszívja. Kezdetben meglehe­tős gyors a vízelvonás, később azonban mindinkább lassúbb lesz, mivel a fíités és vákuum hatása alatt az anyagrészek össze­siilnek s az eredeti víztartalom nagy része lekötve marad, végre az eltávozó gőzök egy része kondenzácziós víz alakjában le­csapódik. Ennek folytán a folytonos eva­kuálás és fűtés által a vízelvonás nagyon sok időt venne igénybe. A folyamat gyorsítása czéljából tehát egy bizonyos idő múlva az exhaustor be­torkoló nyílását légmentesen elzárjuk és a fűtőteret a légszivattyúval kötjük össze. Ezután a fűtőtérbe nagyobb nyomású leve­gőt szorítunk. A nyomó légvezetéket czél­szerű a füstcsatornákon keresztül vezetni, hogy lehetőleg meleg és száraz nagy nyo­mású levegő jusson a fűtőtérbe. Ezen le­vegő mohón egyesül a jelenlevő kondenzá­cziós vízzel és azonkívül az összesült anya­got meglazítja, úgy hogy az ismét széjjel esik és légközökkel bíró eredeti laza álla­potába jut. Ha most a légszivattyúzást be­szüntetjük és az exhaustor nyílását ismét megnyitjuk, a nagy nyomású levegő a kon­denzácziós vízzel a szabadba tódul és ezen aránylag gyors közbeiktatott müvelet (nagy­nyomású levegő beszivattyúzása) által ismét az eredeti laza állapotba juttatjuk az anyagot, de nedvességétől már részben megfosztva. Most ismét az exhaustort, az­után újra a légszivattyút működtetjük és ezt fölváltva folytatjuk mindaddig, míg a kívánt szárítást elértük. Ugyanazon eredményhez jutunk bizonyos nedves fajtáknál, ha a leírt eljárást az alább leírt módon módosítjuk. A légmente­sen elzárt szárítótérbe (kamra vagy kazán) addig szivattyúzunk levegőt, míg a nyo­másmérő túlnyomást nem mutat. Ekkor a szárító fenekén alkalmazott csapot kinyit­juk, miközben a levegőszivattyúzást sza­kadatlanul folytatjuk. A szárítót egyidejűleg

Next

/
Thumbnails
Contents