18769. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázizzófény előállítására
Megjelent 1900. évi julins lió 24-én. MAGY. A KIR. SZABADALMI KeSsT HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 187(59. szám. II/d. OSZTÁLY. Eljárás gázizzófény eló'állítására. SALZENBEBG ERNŐ IGAZGATÓ KREFELDBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 deczember hó 30-ika. Jelen találmány tárgyát oly gázizzófény . előállítására vonatkozó eljárás képezi, mely nagy világítóerő és viszonylag csekély gáz- , fogyasztás mellett sárgás színezettel és minden irányban egyenletesen terjedő sugárzással bír, amennyiben a sűrű szövésű, különösen erős és a lángzóhoz laza fonalak segélyével erősített izzótesthez a gázt legalább is egy, vagy több atm. nyomás alatt vezetjük. Ily magas gáznyomás alkalmazása mellett, ami azonban természetesen ezen ezélra külön előkészített, ellenállóképes izzótesteket föltételez, az utóbbi az égés alkalmával lapdaszerűen fölfuvatik és egész fölűletén egyenletes izzásba jő. A világítóerő növelése végett már eddig is javaslatba hozatott az, hogy a gáznyomás növeltessék, amit l /5 atm. túlnyomásig sikerült megvalósítani. Ez által azonban csakis mennyiségileg, de nem minőségileg lehetett jobb eredményt elérni, mint az az előadottakból kitűnik. A találmánybeli eljárás kivitelére az egy vagy több atm. nyomás alatt álló gázzal kap. csolatban oly izzótest alkalmazandó, mely golyó-, vagy más alkalmas alakkal bír, vagy pedig szerkezeténél fogva a nagy nyomás i alatt álló gáz által lapdaszerűen felfuvatik. [ Azonkívül ezen izzótestnek ellenállóképes, nek kell lennie a magas nyomással szemben és lehetőleg szűk átbocsátó nyílásokkal kell bírnia, végül pedig a lángzóhoz szilárdan hozzá kell erősítve lennie, azon czélból, hogy a nagy nyomás alatt beáramló gáz által le ne fuvassék. Ha közönséges impregnált szövetből készült izzótesteket akarunk alkalmazni, úgy több ilyen izzótestet egymásba tolunk kiégetésük előtt s így egymás fölé rétegezziik, úgy hogy az egyik izzótest szövetének hurokszemei a másik izzótest fonalai által takartatnak és ily módon szúk átbocsátó nyílások keletkeznek; vagy pedig igen sűrű szövetű kelmét alkalmazunk az izzótest előállítására. Ezen izzótesteket asbestből vagy más eléghetetlen anyagból készült fonalak segélyével, vagy fémsodronyok közvetítésével erősítjük a lángzóhoz, úgy hogy a nagy nyomás alatt álló gáz nem képes az izzótestet a lángzóról lefújni. A fölerősítésre szolgáló eszköznek azonban oly módon kell alkalmazva lennie, hogy az az izzótest alakjának és terjedelmének változását megengedje akkor, midőn az izzótestet a gáz nyomása fölfujja.