18748. lajstromszámú szabadalom • Hőszabályozó folyékonnyá tett gázokhoz, pl. folyékony szénsavhoz

raény különben nagyobb kihasználást enged ] meg, miután a gáz a legalacsonyabb nyomásra expandálhat, anélkül, hogy a motor működésére káros lehűléstől tartani kellene. E czélt a jelen találmány tárgyát képező, szénsavhoz való hőszabályozóval, melyet a mellékelt rajz tüntet föl, tökéletesen elérhetjük. A mellékelt rajzban : 1. ábra a hőszabályozó függélyes metszete ; 2. ábra a hevítőkészűléknek az 1. ábra (2—2) vonala mentén vett keresztmetszete. A készülék egy (a) szeleppel bír, mely egy folyékony szénsavval telt (b) palaczkot vagy tartányt egy (c) kígyócsővel hoz összeköttetésbe. E kígyócső légmentesen egy (d) tartányba van helyezve és másik végével egy (e) szelepházba torkollik, mely hasonlóképen a (d) tartányban van elhelyezve és egy (f) szelep segélyével elzárható. Az (f) szelep rúdja csavarmenettel van ellátva és kívülről alkalmas kulcs segélyével kezelhető. Az (e) szelepház (el) kibocsátó-vezetékében továbbá egy csavarmenettel ellátott (g) csap van elrendezve, mely az említett szelephez hasonló és szintén kívülről kulccsal állítható. Az (el) vezetékhez egy (e2) hollandi csavaranya segélyével egy (h) cső csatlakozik, mely másik végével egy hengeralakú (i) tartányba torkollik. Az (i) tartány egy (n) cső útján a mótorhengerrel áll összeköttetésben. A (h) cső légmentes (k) burkolattal van elláttva és az így keletkező tér egy (kl) cső segélyével egy (m) víztartánnyal áll kapcsolatban. Ez utóbbi még egy (dl) cső közvetítésével a (d) tartány belsejével közlekedik. Az (m) tartány egy részén homorúan van alakítva, ahol az (i) tartány foglal helyet, még pedig úgy, hogy az (m és i) tartányok közt egy körívalakú keresztmetszettel bíró tér képződik, mely fölfelé kissé szűkűl (2. ábra). A működéé módja a következő: A készülék üzembehozására az (i) tartány alá valamely hőforrást, pl. egy gázégőt, vagy lámpát helyezünk, úgy hogy a láng az (i és ni) tartányok közt lévő tért kitöltse. Az (m) tartányban lévő víz tehát fölmelegedik, elgőzölög és a (kl és dl) csöveken kérészül kiáramló gőz a (h) cső fölmelegítése czéljából a (k) burkolat alá, illetőleg a (c) kígyócső és a többi géprészek fölhevítése czéljából a (d) tartányba jut, míg a kondenzált víz a (dl és kl) csöveken keresztül az (m) tartányba folyik vissza és újból fölhasználható. Ha most a kivánt hőfokot elértük, az (a) csapot kinyitjuk, mikor is a (b) palaczkbau foglalt folyékony szénsav egy része elpárolog és gázállapotban a (c) kígyócsőbe áramlik, ahol a (d) tartányban lévő gőz által bizonyos hőfokra hevíttetik. Ezután az (f) szelepet rúdjának megfelelő irányú forgatása által teljesen fölemeljük; a gáz ekkor az (el) csatornába jut, mire lassan a (g) csapot elforgatjuk, hogy a gáz a fölhevített (h) csövön keresztül az (i) tartányba juthasson, hol hőfoka 45—50° C.-ra emelkedik, végre a gáz az (n) csövön keresztül a mótorhengerbe jut, hol hasznosíttatik. A gáz a (c) kígyócsőbe áramlásakor bizonyos mértékű expanziót szenved, ezen expanzió azonban izothermikusan megy végbe, miután a gáz melegét egy külső hőforrástól kapja, t. i. a (d) tartányban foglalt gőztől. A hőfok tehát állandó marad és e helyen befagyástól nincs mit tartani. A gáz melegen és ennek következtében meglehetős magas nyomással jut a motorhoz, rendkívül kis nyomásig expandálhat, anélkül, hogy a henger, vagy hengerek nagyobb mérvű befagyásától kellene félnünk. Ezt a gázban foglalt kalóriák okozzák, melyek miután a gáz nyomását növelték, a mótorhengerben munkává alakulnak át és a melegveszteség ki van egyenlítve. Ha most a (g) csapot megemeljük, a gázfogyasztást és ezzel egyidejűleg a gáz nyomását a motorban tetszés szerint szabályozhatjuk. Két (f és g) szelep alkalmazása rendkívül egyszerű és egyszersmind tömör szabályozási módot képez, miután e két szelep a tömör záródást biztosítja, mihelyt fészkére leszoríttatott. A szelepek hegyes kúpalakkal bírnak a közönséges önműködő szelepekhez hasonlóan, hogy fölfekvési helyüknél nagyobb fölűletet nyerjünk. Csavar-