18735. lajstromszámú szabadalom • Újítások automobil kocsikon

küllők szögvasakból vannak előállítva, úgy hogy a fölülnézetben pontozva s a kitört küllőnél keresztmetszetben is föltüntetett, lefelé irányított (D2) léczek keletkeznek s az ezek által a (D) lendkerék forgása köz­ben termelt légáram a fölmelegített ré­szek állandó hűtésére szolgál. Különösen kedvező hatás érhető el ak­kor, ha a lendkerék a függélyes állású motor tengelyre ékelve, vízszintes síkban forog és a kocsi állványzatában vagy ez alatt van elrendezve. Ily módon ugyanis a légáram alulról vezettetik a hűtendő ré­szekhez. Önmagától értetődik, hogy a lend­kerék forgatása a mótortengely által át­tétel közvetítésével is történhetik, mely esetben a lendkerék tengelye a motor ten­gellyel szemben bizonyos szöget képezhet. A vízszintes síkban forgó lendkerék al­kalmazása még azon előnnyel is jár, hogy annak jelentékeny súlya a talaj közelében foglal helyet, minek következtében az egész járműnek súlypontja is mélyebben esik s ez által annak stabilitása jelentéke­nyen növeltetik. Mivel továbbá minden for­gásban lévő massza azon törekvéssel bír, hogy forgási síkját állandóan megtartsa, a lendkeréknek ily módon való elrendezése által a kocsi keretének függélyes irány­ban való elmozgátása ellen egy ellentett irányban ható erő hozatik létre s ez által a kocsi rázkódása tetemesen csökkentetik. További előnye a lendkerék ezen elrende­zésének abban áll, hogy a kocsi feneke teljesen szabadon marad, mely körülmény különösen oly járműveknél figyelemre méltó, melyek különböző tárgyak és ter­mények szállítása végett, vízszintes alap­lappal vannak ellátva. Ezen elrendezésnek egyik példa gyanánt szolgáló kiviteli alakja a 2. ábrában .van bemutatva. (A) mótorhenger a kocsi keretének (B1 B2) keresztgerendáihoz van erősítve és oly köpennyel van ellátva, melynek külső fe­lületén a körülfutó (Al) bordák vannak elrendezve. (A2 és A3) a be-, illetőleg ki­bocsátó szelepeket jelölik. (C) a zajtom­pító gyanánt kiképezett fárad tgőz-kamra. (D) lendkerék a függélyes (E) mótorten­gelyen ül és oly (Dl) küllőkkel van el­látva, melyek alsó oldalukon oly módon meggörbített (D2) pallókkal bírnak, hogy a lendkerék forgása alkalmával a hengerre, a szelepekre és a fáradt-gőzkamrára erős légáram hajtatik. A fáradt-gőzkamra, mint már föntebb is említettük, előnyösen zajtompító gya­nánt van kiképezve és a jelen találmány szerint körülzárja azon elgőzölögtetőt, melyben a folyós tüzelőanyagnak gőz­alakra való átváltoztatása történik. Ezen czélból egy megfelelő alakú, pl. hengeres edény belsejében, mely a gépnek a fáradt gőzök kivezetésére szolgáló nyílásával köz­lekedik, egy spirálszerűen meghajlított cső vagy más alakkal bíró kamra van elren­dezve, melyben a szénhydrogén-anyagok, esetleg levegővel keverve, elgőzösíttetnek. Az alkalmazott szénhydrogén-anyagok (köny­nyen vagy nehezen folyós olajak), úgy a fáradt- gőzkamrán való átvonulások alkal­mával, mint előbb is, keverhetők levegővel. Ezen elrendezés által, mely különösen nehéz ásványolajaknak tüzelőszer gyanánt való alkalmazásánál előnyös, a fáradt gő­zök melege értékesíttetik a folyós tüzelő­anyag elgőzölög'tetésére és annak levegő­vel való keverésére, míg egyszersmind a fáradt gőzök hőmérséklete csökkentetik s ennek következtében azok kitódulá'suk al­kalmával viszonylag igen csekély zajt okoz­nak és nem terjesztenek oly nehéz szagot. A mellékelt rajzokon az elgőzülögtetc­nek három kiviteli alakja van föltüntetve. Mint a 2. ábrából látható, (A3) kibo­csátó szelephez az előnyösen hengeresalak­kal bíró (C) zajtompító csatlakozik, mely­nek belsejében a csőalakú (G) tartány van elrendezve s ez az elgőzölögtetőt és mele­gítőt képezi. Ezen (G) cső czélszerűen spi­rális alakkal bír és (Gl) végénél (A2) be­bocsátó szeleppel, míg másik (G2) végénél a szénhydrogén anyag- és a légtartánnyal van összekapcsolva. A G. ábrában a (G) csőnek módosított formája van bemutatva, a mennyiben az itt két (vagy több) egye­nes darabból áll, melyek egy (U) rész se­gélyével vannak egymással összekapcsolva.

Next

/
Thumbnails
Contents