18725. lajstromszámú szabadalom • Villamos hajtású kőzetfúró gép
_ 4 -tik; ha pedig1 a fúrótartó, a visszahúzó rúdnak lefelé irányuló mozgása folytán sülyesztetik, az (51) gyűrű az (53) kilincs által meg lévén akadályozva abban, hogy visszafelé forogjon, a fúrótartó annyira fog jobbról balra forgattatni, mint a mennyi a gyűrű előbbi forgásának megfelel. A gép működése már most a következő: Ha a villamos motorba áramot vezetünk, akkor annak fegyverzete gyakorlatilag véve egyenletes sebességgel fog ugyanazon irányban forgattatni, mi által a (12) tengely is forogni fog. A (21 és 22) exczenterek, melyek bizonyos szög alatt vannak a tengelyre ékelve és melyek egyenlőtlen utat írnak le, a gyűrűikhez csuklósan megerősített (25) emeltyűknek oszczilláló mozgást kölcsönöznek. Ezen mozgást a két exczenterpár együttes hatása eredményezi, még pedig az emeltyűk forgásának bizonyos része az exczentereknek ugyanazon irányú egyesített hatásának, a forgás másik része pedig az exczenterek eltérő irányú hatásának tulajdonítandó. Az alkatrészek akként vannak elrendezve, hogy az emeltyűknek fokozatosan gyorsuló mozgást kölcsönöznek az ütésnél, különösen ennek vége felé, minek az lesz a következménye, hogy a kalapács igen hatásos és erős ütést fog mérni a fúró fejére. A (23) kalapácskar fölső részén lévő (54) kigörbítés, melyre a (30) görgő gyakorol hatást, elősegíti ezt. Ezen kigörbítés egyúttal megkönnyíti a görgőnek a kalapács karjától való eltávolítását az ütés megtörténte után és megakadályozza, hogy a vissza • pattanáskor a nyél hevesen ütközzék a görgőhöz. A (30 és 31) görgők akként vannak elrendezve, hogy közöttük és a kalapácskar között bizonyos holt mozgás maradjon fönn. mi által elérjük azt, hogy a kalapács az ütés elején és végén, de különösen az ütés végén, bizonyos rövid úton saját forgató nyomatékának hatása alatt szabadon fog mozogni. Ez nagy mértékben megkíméli az emeltyűket és az exczentereket azon rázkódtatásoktól, melyeket különben "a kalapács tehetetlensége folytán szenvednének. A 2. ábrában a részek állása a visszajárás után szakadozott, az előrejárás vagyis az iités után teljes vonalakkal van föltüntetve. Minthogy a (23) kalapácskar nem leng helytálló középpont körül, hanem a (22) exczenter gyűrűjének csuklója körül, a kalapács előre- és visszalengése közben nem halad ugyanazon pályán; az (55) szakadozott vonal jelöli az előrelengés és az (56) szakadozott vonal a visszafelé lengés alatt leírt pályát. Világos, hogy a kalapácsot működtető szerkezetit előnyösen fölhasználhatnók a fúrónak és tartójának ide-odajáratására, de előnyt adunk az előbbiekben tárgyalt hatásosabb és könnyebben kezelhető fúrószerkezetnek. A gép hasznláatánál a (14) állványrészt a 19) korong segélyével szilárdan hozzáerősítjük egy oszlophoz, de lehet azt a (20) beállítható lábak segélyével közvetlenül is a munkahely falaihoz támasztani, a mikor is a fúrót oly irányba állítjuk be, melyben lyukat kell fúrnia és a fúrót a (15) csavar segélyével addig vezetjük előre, míg hegye érintkezésbe nem jön a kőzettel. Erre áramot vezetünk a motorba és az (5) kalapácsot gyorsan ide-odajáratjuk, mi közben az erős ütéseket fog mérni a fúró fejrészére; amikor a kalapács megemelkedik, a fúró visszahuzatik és kissé elforgattatik azon czélból, hogy vágó éle új állásban kerüljön a lyukba. Azon mérvben, a melyben a lyuk mélysége nagyobbodik, a (15) csavar segélyével a fúrót előre vezetjük, melynek hegyét a (47) rúgó mindig szoros érintkezésben tartja a kőzettel, a mikor a kalapács ütéseket mér reája. A motor elindítására és megállítására szolgáló átkapcsolót és a mótor sebességének szabályozására szolgáló rheostátot vagy bármely más szerkezetet akként helyezhetjük a kezelő személy keze ügyébe, hogy az tetszése szerint indíthassa el, vagy állíthassa meg a motort és szabályozhassa annak sebességét. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Villamos hajtású kőzetfúró gép, jellemezve egy villamos motorral hajtott exczenterszerkezet közvetítésével ide-odajáró mozgásba hozott (5) kalapács, egy ezen kalapács ütései által működtetett
