18700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hydrált oxybenzylaminbázisok és hydrált benzyláminbázisok előállítására, továbbá ez utóbbinak hydrált cyklikus aldehydekké (terpenaldehydek) való átalakítására
8 -oldathoz adagonként 1 rész nátriumot adunk. A nátrium eltűnése után (a reakcziót vége felé külső meleg hozzávezetéssel kell gyorsítani) az oldatot vízzel hígítjuk és az alkoholt vízgőzzel átdesztilláljuk. Minthogy a bázis vízgőzzel némiképeu illékony, a desztillácziót félbeszakítjuk, mihelyt a desztillátum zavarosan kezd átmenni. Az isopropylmethyloxyhexahydrobenzylamin a lombikban mint színtelen olajréteg marad vissza. Hogy azt a kis mennyiségű indifferens vegyületektől megtisztítsuk, az olajat aetherben oldjuk és az aetheres oldatot híg sósavval ismételten kirázzuk. A sósavas oldatból nátronlúg a bázist olaj gyanánt kicsapja, melyet ismét aetherrel kioldunk és vízmentes kénsavas nátrium fölött szárítunk. Az aether ledesztillálása után a bázis színtelen olaj gyanánt marad vissza, mely vákuumban (30 mm. barométer) 150— 152°-nál forr és kihűlésnél lassan színtelen kristálytömeggé merevedik. Az így kapott bázis, mint azt a további vizsgálatok megmutatták, nem egységes, hanem két, geometrikusán isomer modifikáczió elegyéből áll, melyek sósavas sóiknak benzolban való kiilömböző oldhatóságuk alapján egymástól könnyen elválaszthatók. E célból a 150—152° forrponttal (30 mm. barométer) bíró bázis-elegyet benzolban oldjuk és a telítésig sósavgázt vezetünk be. Ekkor kicsapódik az egyik módosulatnak, melyet trans-isopropylmethyl-oxyhexahydrobenzylaminnak nevezhetünk, sósavas sója, míg a cis-isopropylmethyloxyhexahydrobenzylamin sósavas sója az oldatban marad. A két sósavas sóból leválasztó! bázisokat, mindegyiket külön, újra hasonló módon kezeljük és ezáltal sikerül a két isomer vegyületet egymástól teljesen elválasztani. Ilyen módon megállapítottuk, hogy a nyers bázis körülbelül */s ''észben trans-bázisból és 2 /3 részben cis-bázisból áll. Vákuumban való desztillálás után mindkét bázis azonnal vakitó fehér kristály tömeggé merevedik. A cis-isopropylmethyloxyhexahydrobenzylamin 165- 170°-nál (30 mm. barométer), a transisopropylmethyloxyhexahydrobenzilamin pedig lö3°-nál (30 mm. barométer) forr. Híg ásványi savakban mindkét isomeria tisztán oldódik. 3. A cis- és trans-isopropyl-methyloxyhexahydrobenzylamin átalakítása isopropylmethylchlorhexahydrobenzylaminné : CH, CHS V CH i CH CH2 / / ~N \CH — Cl CH2 CH — CH. - NH, CH CH3 80—80 rész cis- és trans-isopropylmethyloxyhexahydrobenzylamint 1000 1000 rész benzolban oldunk és az oldatokat sósavgázzal telítjük. Az első esetben (cis) tiszta oldat, a második esetben (trans) kristálypép keletkezik. Az oldatokba most adagonként 93—93 rész foszforpentachloridot (azaz valamivel többet egy molekulánál) adunk. A sósavas cis-bázis oldata ekkor már hidegben élénken fejleszt chlórhydrögén t, míg a benzolban szuszpendált sósavas-transbázis csak melegítésnél reagál a foszforpentachloriddal, mi mellett lassanként folyóssá válik. A végén mindkét esetben vízfürdőn addig melegítünk, míg csak chlórhydrogén elszáll. A két tiszta benzololdatot pontosan olyan módon dolgozzuk föl tovább, a mint azt az analóg chlórbázisnál az I. példában 2. alatt és a II. példában 4. alatt leírtuk. A cis-, valamint a trans-isopropylmethyloxyhexahydrobenzylaminból kapott chlórbázisok olajok. Hogy azok identikusán vagy egymástól külömbözők-e, nem lehetett megállapítani. Redukálásánál azonban (1. 5. alatt) mind a két bázis ugyanazt az isopropylmethylhexahydrobenzylamint adja. 4. A 3.szerintcis-isopropylmethyl-oxy-hexahydrobenzilaminból előállított isopropylmethyl-chlór-hexahydrobenzylamin átalakítása isopropylniethyl-tetrahydrobenzylaminné :
