18688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hegesztés nélküli lánczoknak föltekercselés által való előállítására

— 3 -három menetben való föltekercselése által állíttatott elő. A 4. ábra az 5. ábra II—II. vonala sze­rint vett keresztmetszet, mely ismét a 4. ábra I—I. vonala szerint vett metszet, a 6. ábra vízszintes metszet a 4. ábra III—IH-vonal a szerint. A föltekercselést végző berendezés lénye­gében egy középső (C) tengelyből áll, melyre a (B) gyűrű van fölhúzva, ez a gyűrű a lánczszem képezésénél egymagában forog, míg a gyűrűt viselő henger nyugalomban marad. A tengelyen, illetve a gyűrűn egy üreg, illetve egy nyílás van, melybe a már elkészült (G) lánczszemet, behúzzuk. Ennek következtében a gyűrű a lánczszemen át­halad, tehát a keletkezett újabb lánczszem az előző szem belsejében fog képződni. Az ily módon újonnan készített lánczszemet azután a gyűrűről lehúzzuk és az előbb elkészített lánczszem helyére tesszük. Ezt a műveletet annyiszor ismételjük, a hány­szor az egy bizonyos hosszúságú láncz elő­állításához szükséges. A gyűrű (D) nyílását a (Gr) lánczszem el­helyezése után oly módon zárhatjuk el, hogy egy csuklószerűen megerősített nyel­vet vagy záródarabot forgatunk el, mely egyúttal a föltekercselendő drót vagy rúd befogására is szolgál, hogy a gyűrű forgá­sában a drót vagy rúd is részt vegyen. Megjegyzendő, hogy ha a föltekercselés hideg állapotban történik, a záródarab fö­lösleges. A megrajzolt kiviteli módozatnál a gyűrű annak következtében, hogy egy alsó (F) tengellyel érintkezik, forgó mozgást fog végezni. A három (C E F) tengely a munka kezdetén érintkezik egymással. A (C E) hengerek vagy tengelyek abban a mérték­ben emeltetnek föl, a melyben föltekertet­nek. Miután a föltekerendő rudat az (K) henger és a (B) gyűrű között elhelyeztük és az utóbbi a rudat megfogta, a fölső (E) henger pedig kellő mértékben összenyomta, az (F) hengernek alkalmas módon léte­sített mozgása következtében a gyűrű for­gásnak indul és a rúd föltekertetik. Ha a tengely vagy az egymással érintkező tengelyek gyorsabban forognak, mint a gyűrű, a rúdnak meg lesz az a törekvése, hogy a gyűrűre föltekerődzik, a nél­kül, hogy a rudat egy megeresztő gyűrű rögzítené. A kellő nyomást vagy a fölső henger saját súlya, vagy az erre a hengerre ható rúgók vagy más berendezés idézi elő. A gyűrűt közvetlenül is forgásnak indít­hatjuk, ebből a czélból a külső fölületén, vagyis a középső henger végének oldalfö­lületénegy fogaskereket alkalmazunk, melybe egy hajtókerék lOgódzik. Eme gyűrű for­gatására igen természetesen bármely más berendezés is használható. Az ábrázolt kiviteli módozatnál az össz­nyomást végző hengerek két derékszögű négyszög keresztmetszetű horonnyal vannak fölszerelve, hogy derékszögű négyszög ke­resztmetszetű lánczszemeket állíthassunk elő. A szögletes lánczszemeket sajtolás, hengere­lés vagy más hasonló munkafolyamat segé­lyével alakítjuk át körkeresztmetszetűvé. Egyúttal a szemeket tojásdad-alakúvá is tehetjük, hogy a közönséges lánczszemekhez hasonlókká váljanak. Ha félköralakú horonnyal ellátott meg­osztott gyűrűt alkalmazunk, mely a láncz­szem kivételét lehetővé teszi, akkor közvet­lenül körkeresztmetszetű lánczszemeket lehet előállítani. Ebben az esetben czélszerű, ha két tengelyt alkalmazunk, melyek egymás mögött fekszenek és melyek mindegyike egy-egy félgyűrűt visel. Horonnyal ellátott gyűrűnél az összenyo­mást és mozgatást egy fokozatosan kiseb­bedő keresztmetszettel bíró rúd végezheti, melynek vastagabb része a horony szabad keresztmetszetének közelében fekszik. Hajtó­henger helyett egy vagy több, érintőlegesen elhelyezett hengert lehet alkalmazni, mikor a hengerek mélyedéseivel és a gyűrű hor­nyával érintkezésbe jövő fogakkal rak­juk meg. Egy horonnyal ellátott gyűrű alkalmazá­sánál nyomóhengert lehet használni, mely több egymás követő, kisebbedő átmérőjű szektorokból áll. Ennek a nyomóhengernek a gyűrű előállításánál csakis egy fordula-

Next

/
Thumbnails
Contents