18679. lajstromszámú szabadalom • Földfúró készülék kőzetrétegek dőlésének csapásának pontos meghatározására
peczkét az óramű (q) billegőjétől távoltartja (5. és 7. ábra). Ha az (r) mutatót ('2—5. ábra) az (il) számlap bizonyos számára, pl. 2-re beállítjuk, akkor az (r) mutatóval összekötött (sl) kerék kivágása is ezen szám alá jut, mint ez az ébresztő óráknál történik. Ha az óraművet igy beállítottuk, a (h) házat elzárjuk és az (a) fúrócsövet forgatás által, ismert módon a kivánt mélységre a földbe fúrjuk. Ha most az (s) peczekkel ellátott (rl) óramutató 2-re ér, akkor az (s) peczek (4. és 5. ábra) az (sl) kerék kivágásába ugrik, ennek folytán az (rl) óramutató kereke, melyet (n) rúgó fölfelé nyom, fölugrik s (rl) mutató (m) lemezt az (1) mágnestűhöz szorítja, mi által az rögzíttetik. Ugyanekkor az (n) rúgó alsó végén lévő (o) peczek is fölemeltetik, mi által (p) emeltyű szabaddá lesz és a (t) rúgó annak (pl) peczkét a (q) billegőre nyomja, minek következtében az óra rögtön megáll. Most a (d) fúróval kifúrt és az (a) fúrócsőben lévő földet, úgynevezett fúrómagot, mely a rajzon (k)-val vau jelölve, a (d) fúróban lévő ismeretes gyűrűvel letörjük s ekkor az (a) fúrócsövet a (k) maggal együtt a földből a napvilágra fölhozzuk. Ezután a fúrócsövet, melynek alsó (d) része (A B) jelzéssel van ellátva, a maggal együtt úgy állítjuk az (u) hüvelybe, hogy az azon szintén alkalmazott (A B) vonások a (k) magon lévőkkel egy irányba essenek (8. ábra). Ennek megtörténte után a magot az (u) hüvellyel együtt úgy állítjuk a szintén (A B) jelzéssel ellátott (v) tárcsára, hogy a hüvely és tárcsa (A B) jelzéssel egy vonalban legyenek. Azután a fúróhenger (b) fejdarabját, majd az (fl) födelet lecsavarjuk s így az (1) mágnestű látható lesz. Most az (x) karon függő (w) mérőónnal a még rögzítve lévő mágnestű irányát meghatározzuk, s súlypontokat egy egyenessel összekötjük azt a számot, melyet a mágnestű északi sarka a számlapon mutat, följegyezzük, azután a fúrócső többi fölső részét egymásután lecsavarjuk, mi által a fúrómag és az abban lévő kőzetrétegek láthatók lesznek. Azután az órát reátesszük a magra, úgy hogy a még mindig rögzítve lévő mágnestű pontosan a súlypontokat összekötő egyenes irányában álljon. Most az (r) mutatót visszafelé forgatjuk, mi által az (1) mágnes szabaddá lesz és sarkaival az észak-déli irányt fogja mutatni. Ekkor a (v) tárcsát a (k) maggal addig forgatjuk, míg a mágnestű északi (N) sarka ugyanazon számot nem mutatja, melyet a földben mutatott. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Földfúró készülék kőzetrétegek dőlésének, csapásának pontos meghatározására, jellemezve az (1) mágnestűt és az ennek rögzítésére szolgáló óraművet tartalmazó (a) fúróhenger által, melynek alsó (d) vége (A-B) jelzéssel van ellátva, a czélból, hogy az (a) fúróhengerben lévő (k) magnak földalatti helyzetét, a löld fölszinén a rögzített mágnestűvel meg lehessen határozni. 2. Az 1. igénypontban védett készüléknél alkalmazott s folületén (A-B) irányvonallal ellátott {v) forgótárcsa, jellemezve a vele összekötött (u ul) hüvely és (w) mérőón által, melyek az (a) fúróhenger és (k) mag, valamint (1) mágnestű irányának az (il) számlapon való összehasonlítására szolgálnak. il rajzlap melléklettel.) PALIAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.