18671. lajstromszámú szabadalom • Shed födélzetű nyeregfödél

Megjelent 1900. évi jnlius lió 13-án. MAGY. gg| KIR SZABADALMI ||j|s HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18671. szám. VIII/b. OSZTÁLYShedfödélszerű nyeregfödél. LÖHLE KÁROLY MÉRNÖK ZÜRICHBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 január hó 21-ike. Ha valamely tért egymás mellett elrenl-endezett nyeregfödelekkel vagyis shedfödélszerű nyeregfödéllel kell befödnünk, a mint ez egyemeletes gyári épületeknél gyakran előfordul, akkor a födélboritást hordó szelemenek alátámasztására (a c e, e g i) stb. kötőgerendákat rendezünk el, melyek az (y) oszlopokon fekszenek föl (1. ábra). A kötőgerendák egymástóli távolságának nem szabad nagynak lennie, mivel a szelemeneknek ezen távolságon szabadon kell függniük. Ha a tér jobb kihasználása czéljából vagy más okból az oszlopok egymástóli távolságát a kötőgerendákra merőleges irányban,vagyis a szelemenek irányában nagyobbnak akarjuk venni a szelemenek megengedett támaszközénél, akkor oszloptól oszlopig (z) gyámgerendákat kell vezetnünk, melyek, mint a 2. ábrából látható, a nem közvetlenül az oszlopokon nyugvó kötőgerendákat hordják. A gyámgerendák igényelte magasság rendszerint nem hasznosítható; ezért azt a mennyire csak lehet, redukálnunk kell. Ezáltal azonban a gyámgerendák nehezekké válnak úgy, hogy csak ritka esetben rendezik el az oszlopokat 10—15 méternél nagyobb közökben. Hasonlók a viszonyok a fölső világításu lapos födélnél, melyet oly egymás mellé sorozott nyeregfödeleknek vehetünk, melyek csatornák helyett (x) lapos tetőfölületekkel vannak egymással összekötve. A szelemenek oly kötőgerendákon fekszenek, melyek a nyeregfödelek gyámgerendáinak felelnek meg (2. ábra) és melyek részére szintén kis magasság kívánatos. Nagy támaszközöknél tehát azok aránytalanul drágák. Az említett hátrányokat már most azáltal küszöbölhetjük ki, hogy tartókat fektetünk a tetőfelületekbe. Ezen tartók a nyeregfödélnél a kötőgerendákat és egyszersmind a gyámgerendákat is (2. ábra), a fölső világításu lapos födélnél pedig a kötőgerendákat helyettesítik. A 4. ábra a tartók elrendezését mindkét esetre sematikusan tünteti föl. A tiszta nyeregfödél tartói (a b c d, c d ef, efghésghi k)-val, a lapos közbenső részekkel bíró nyeregfödélnél pedig a tartók (i kim, lmnoósnop q)-val vannak jelölve a rajzban. A tartók vasból, fából vagy betonból rácsos vagy telt tartók gyanánt készíthetők (természetesen ott, a hol üvegborítást hordanak, rácsostartók gyanánt foganatosítjuk azokat). A tetőfölületek szélességét tartómagasság gyanánt használhatjuk ki. Minthogy ez aránylag nagy, ezért nagy közönséges shedszerkezeteknél 40 és 50