18627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levegő és szénhydrogén gőzök állandó keverékének előállítására

Megjelent 1900. évi julius hó 9-éi». MAGY. SZABADALMI KIll HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18627. szám. IVn. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés levegő és szénhydrogéngőzök állandó keverékének előállítására. GOMPAGNIE INTEBNATIONALE DU GAZ AEBOGÉNE CZÉG GENFBEN MINT VAN VBIESLAND ADOLF IZIDOR MÉRNÖK AMSTERDAMI LAKOS JOGUTÓDJA. A szabadalom bejelentésének napja 1899 márczius hó 11-ike Oly légkarburáló készülékek, melyeknél a levegőnek szénhydrogéngőzökkel való telítése egy kis nyomású szeleppel elzárt, tartályban ügynevezett kígyócsöves szivattyú segélyével foganatosíttatik, már ismeretesek; ezen készülékeknél az el nem illott és újból kondenzált szétnhydrogén a karburáló készüléknek egy külön e czélra szolgáló kamrájából a tulajdonképeni karburáló készülékbe vezettetik vissza. A levegőnek szénhydnogétngőzöikkel való telítése bizonyos határig egyrészt a karburáló készülék táplálására használt levegőnek mennyiségétől és feszültségétől másrészt pedig a levegőhöz vezetett szénhydrogóngő;zöknek mennyiségéből függ; ez utóbbiaknak fejlődése a hőmérséklettől függ. A léggáz télen kevésbbé tartalmas, mint nyáron, mert a karburáló készülékbe ennek szelepén át önműködően bevezetett küllevegőnek telítési foka a küllevegő hőmérsékletével egyenes arányban változik. Oly világítási berendezéseknél azonban, melyeknél a léggázt köbméte'renkint mérjük ki a fogyasztónak, kívánatos, hogy nyáron se szolgáltassunk tartalmasabb gázt, mint a milyet a téli, legalacsonyabb kondenzácziót még elő nem idéző hőmérsékleteknél vezethetünk a fogyasztókhoz. Hogy ezen föltételeknek megfelelő állandó telítési fokkal bitó gázt állíthassunk elő, mindenekelőtt a levegőnek és szénhydrogéngőzöknek keverési arányát kell szabályoznunk, másodszor pedig a levegőnek a gőzökkel egy bizonyos fokon túl való telítését a külső hőmérséklettől függetlenül meg kell akadályoznunk. Ezt a következőkben leírt berendeléssel ós eljárással érjük el. A találmány tárgyát képező (a) karburátor az ismeretes karburáló készülékektől annyiban különbözik, hogy ennél a (h) kibocsátó cső egészen a második kamra fenekéig nyúl, mely második kamra; a mint az a rajzban vonalkázottan van föLtíintfetve, a tulajdonképpeni karburáló készüléktől el van különítve és hogy ezen elrendezés folytán a kondenzált szónhydrogének a készülék első kamrájába nem folynak vissza. Ezzel elérjük azt, hogy az üzemnél a karbuiáló készülékből nemcsak gáz szabadul ki a (h) csövön át, hanem hogy azon nyo-