18598. lajstromszámú szabadalom • Refrigeráló és jég előállítására szolgáló berendezés

- 12 -rendezés van természetesen a fölső orsóknál is foganatosítva. A 44. ábra még egy hőcserélő mellékkészüléket tüntet föl, mely a fagyasztandó víz fölvételére alkalmas. Ez egy öntöttvasból készített hengeralakú tartályból áll, mely nagyszámú csövet tartalmaz, melyek alsó végükkel a (264) talapzatban, fölső végükkel a (265)gömbszektorban Végződnek. A (266) és (267) csőköpenyek számát tetszőlegesen szaporíthatjuk. Ezek a csövek átmérőjénél valamivel bővebb lyukakkal bírnak, melyeknek czélja a folyadékot akként vezetni, hogy az a csövekkel szorosan érintkezzék, miáltal a hőcserélés folyamata gyorsíttatik. A 45. és 46. ábrák az előkészített víz fölvételére szolgáló tartályt tüntetik föl. Ez a (268) úszóval van ellátva, mely a (269) emeltyűvel csuklós összeköttetésben áll, mely utóbbi a (270) és (271) csapokat működteti. A (270) csap az előkészített víz bevezetésére, a (271) csap ellenben a gőzkazánból jövő előkészítendő víz átvezetésére szolgál. Az által, hogy mindkét csapot ugyanazon emeltyű működteti, egyensúlyi állapot lép föl. mely a víznek a kazánon való átáramlását körülbelül egyenletessé teszi. Ez által a hevítő készülék működése is jelentékenyen egyszerüsíttetik; végül még a 17. ábrában föltüntetett légszivattyú a helyett, hogy az abszorpcziós készülékre hatna, hogy abban 1 -2 atmoszféra nyomást tartson fönn, még egy közbeig tátott telítőkészűlékre gyakorol hatást, mely a leírttal lényegében azonos, de melyben csak 0-2—0 5 atmoszféra nyomást tartunk fönn. Ezen elrendezés még egy, az oldat áramoltatására szolgáló hasonló szerkezetű szivattyú alkalmazását teszi szükségessé, mely az oldatot kis nyomású telítő készülékből a nagy nyomású telítő készülékbe nyomja. Ily módon a hajtó erőt előnyösebben használhatjuk ki. Ezen elrendezésnél tehát két telítő készüléket alkalmazunk, egyet nagy, a másikat kis nyomás számára, melyek egymással keringtető szivattyú segélyével vannak összekötve. Ezen két telítő készülék ÖSSZÍS föl ületének nem kell nagyobbnak lennie az egyetlen telítő készülék fölületénél. A 47. ábrában refrigeráló készülékek van nak bemutatva , ezek a (272) tartályokból állanak, melyek — mi különösen a harántmetszetből látható — két, egymással összecsavarod, vagy csapok által összekötött lemezből állnak. A fagyaszthatlan folyadékot a (273) csövön át vezetjük be, vagy pedig ezen cső a túltelített ammoniákoldat bebocsátására szolgál; az elvezetés a (274) csövön történik. Ily módon a (272) lemezeken állandó refrigerálás megy végbe. Ezenkívül az oldalt elrendezett (276) csöveken át finom sugarakban folyton vizet löveltetünk az állandóan megtöltött tartály lemezeire. Ily módon mindegyik lemezen tiszta kristálybevonat alakjában jégréteg képződik. Mihelyt ezen jégréteg elég vastag, a háromfuratú (277) és (278) csapokat elforgatjuk és a hideg folyadék helyett meleg folyadékot vezetünk be, mely a jeget a lemezektől elválasztja ; a jég ekkor a készülék alá állított. kocsiba vagy tartályba esik. Az előállított jeget eddig oly módon raktározták, hogy az eltartására szükséges 0° alatti hőmérsékletet magának a jégnek rovására tartották fönn és ez által a jég folyton fogyott. Hogy a jeget eltarthassuk, a jégtartály köpenyét bizonyos számú lapos, űrös fémtartállyal vesszük körül, mint a milyenek a 33. és 34. ábrákban vannak föltüiitetve. Ezekben némi alkohollal kevert vizet keringtetünk, hogy minus 5°-nyi hőmériékletet tartsunk fönn. Világos, hogy ezen fémtartályok, melyek állandóan 0° alatti hőmérsékleten tartatnak meg, a köpenyen áthatoló minden meleget abszorbeálnak úgy, hogy a jég a forgalomba hozatalig nem fog elolvadni. A 33 és 34. ábrákban bemutatott fémtartályok helyett kerületükön egymással összekötött homorú fémlemezeket alkalmazhatunk. melyek kö::ötr fagyaszthatlan folyadék vagy 0° alatti leveg) kering. SZABADALMI IOÉNYEK. \. Refrigeráló és a jég előállítására szolgáló berendezés, melynél a refrigerálás folyadéknak egy (a) készülékben való el-