18578. lajstromszámú szabadalom • Cserző eljárás mindenféle nyers bőrök számára

leveliből keletkeztek-e, vagy pedig közvetlenül ke vertettek-e hozzá. Az eljárás gyakorlati foganatosításánál betartandó szabályok a cserlével foganatosított közönséges cserzésnél érvényesekhez hasonlók, mely czerzésnél, mint ismeretes a cserlének a pőrékre való elsó behatása az elérendő cserzési eredményre nézve a legnagyobb fontossággal bír és melyeknél igen nagy előnyöket érünk el, ha a pőrékre ható szabad savaknak és a cserző anyagot tartalmazó anyagoknak viszonyát megfelelően választjuk. így pl. az első le veknek cserző anyagban (tanninban) általában szegényeknek, szabad savakban ellenben meglehetősen gazdagoknak, körülbelül négyszer akkora szabad sav-, mint tannintartalmúaknak kell lenniök; a tannintartalomnak csak fokozatosan szabad növekednie, míg a savtartalom a tannin növekedésének mérvéhez képest egyidejűleg csökken, úgy hogy a rostok és rostanyalábok egész vastagságukban megváltozhatnak, mielőtt lassankint szorosan egymás mellé illeszkednének. Ha a cserzést azonnal oly levekkel kezdenők, melyek túlsók tannint, illetve kevés, vagy semmi szabad savat tartalmaznak, akkor a rostok túlgyorsan és felületesen változnának, mi által a cserző folyadéknak mélyebb behatolása lehetetlenné volna téve és lapos, repedező bőrt nyernénk; hasonlóan áll a dolog, ha a jelenlévő savtartalom túlgyorsan csökkene. Ha ellenben a cserző folyadék savtartalma tanuintartalmához képest túl nagy, akkor a rostnyalábok nem húzódhatnak megfelelően össze és így lágy, szivacsos termékeket nyerünk. A cserlében foganatosított cserzést illetőleg említett körülmények a jelen találmány tárgyát képező eljárásnál is figyelembe veendők; azonkívül nem szabad tekinteten kívül hagynunk, hogy a fonnaldehyd cserző hatása az eddig használatos cserző anyagokénál összehasonlíthatatlanul nagyobb és gyorsabb, ennélfogva tehát a jelen találmány tárgyát képező eljárásnál alkalmazandó anyagok keverési aránya megfelelően változtatandó. A formaldehyddel egyidejűleg ható sav gyanánt bármely ismert savat alkalmazhatunk ; a legelőnyösebb mégis az eczetsav, mely minden arányban keverhető a formaldehyddel és azonkívül a nyers bőrök degesztését is hathatósan elősegíti, illetőleg bevezeti, a mellett azonban hatásfokában könnyen szabályozható. Ezt a savat könnyen nyerhetjük a kimerült cser kilúgozása által, mely savhoz erjesztés czéljából szükség esetén glukozákat is adhatunk; vagy lehet a szükségelt eczetsavak a fa- vagy más vegetabilis anyagoknak száraz desztillácziójából keletkező nyers acetátokból is kapni, a mikor is a faeczetben lévő methylalkoholból egyidejűleg a jelen cserző eljárás foganatosításához szükségelt formaldehydet is nyerhetjük, úgy hogy az eljárás ily módon rendkívül gazdaságossá és mindenhol könnyen foganatosíthatóvá válik. Kívánt esetben az eczetsav más savval, különösen tejsavval helyettesíthető, mely tejsav rendszerint a savas cseriében az eczetsav mellett lép föl; ez esetben azonban az alkalmazandó sav mennyiségének 20—25%-kal nagyobbnak kell lennie, mint eczetsav alkalmazásánál. Ez utóbbinak esetleg kénsav által való helyettesítésénél a savmennyiséget viszont kbl. egy negyedrészével csökkenteni kell. Ép úgy lehet oxalsavat is a szükséges eczetsav kétszeres mennyiségében alkalmazni. A cserző eljárás gyakorlati foganatosításánál a formaldehydből és savból álló keverékben közönséges eczetsav és a kereskedelemben kapható formaldehydoldat keverékében, mint azt már föntebb említettük, kezdetben a meglévő sav mennyiségének lényegesen, kbl. tízszer akkorának kell lennie, mint a formaldehydnek ; az ilyen keverékkel kezelt nyers bőröket azonban ez után gyorsan aldehydben dúsabb oldatokba kell helyezni vagy pedig az eredeti keverék aldehyd tartalmát lassankint és pedig úgy kell növelnünk, hogy végül a cserző folyamat végstádiumaiban a formaldehyd a cserző folyadék túlnyomó alkatrészét képezze. Előnyös cserzési folyamatot például oly módon érünk el, ha a tisztított nyers bőrö-