18561. lajstromszámú szabadalom • Időt regisztráló készülék
- 7 — csinak keretén két (11 112) emeltyű vaa forgathatóan megerősítve, melyek mindegyike egy-egy (113) hézagolással bír és a melyek végükön a (114) rúgó által vannak egymással összekötve, mely őktt szétszorítani igyekszik. A (109) emeltyű forgási pontjához közel a (115) hasífékkal van ellátva, melyen a (101) csíszíólemeznek (116) peczke jár át. (13. áb:a). Az ezen ábrában bemutatott állÉsaál a (11) emeltyű a (109) emeltyűről kinyúló (117) peczekre fekszik, miáltal a (11) emeltyűnek a (114) rúgó hatása alatt való mozgása meg van akadályozva. Midőn a (109) kar a (106) kartól nyert impulzus fo'ytán fölfelé mozog, a (111) emeltyű követi a (117) peczket mindaddig, míg a (11) emeltyűnek (113) hézagolása szembe kerül, de nem kapcsolódik a (101) lemeznek (116) peczkével. A (109) emeltyűnek' további mozgásánál a (115) lasítéknak vége eléri a (116) peczket, azt és vele a (101)ceúsz> lemezt fölfelé meneszti, kikapcso'ván ezzel az alsó (92) szalaghengernek (100) fogaskerekéből a (99) alsó keréket és egyúttal kapcsolásba hozza a fölső (99) kereket a fölső (.92) szalagh'engei nek (100) fogaskerekével. Ezzel egyidejűleg a (.11) emeltyűnek (113) hézagolása a (116) peczekmögé csappan és ez által a részeket ilyen állásban mindaddig megtartja, míg a sr al g másik végén alkalmazott csomó a minden tekintetben a (104) emeltyűnek megfelelő (118) emeltyűn alkalmazott drótfalben megszorul és ezen emeltyű meghúzza. A (118) emeltyű a (119) karral van összekötve, mely megfelel a föntebb említett (106) karnak és hasonló, hézagolással is bír, melyén a (109) emeltyűnek (108) peczlíe átjár. A működő állásban a (108) peczek a (106 és' 119) karok hasítékainak fölső végén van. A (119) kar ekk'nt ugyanakkor lefelé löketik, mikor a (106) kar a leírt módon fölfelé lendül, ez á'tal reverzáló hatást gyakorolván a részek kölcsönös állására, úgy hogy a"ok a 3. ábrában látható állásba jutnak, melynél a festékszalag ellenkező irányban mozog. Hogy a munkásnak a nyomtató szerkezetnek működését tudorrására adjuk, előnyös valamely jelző szerkezetet, például csengőművet alkalmazni. A mint a o. ábrán látható, a (7) emeltyűn, mely a (121) ütközővel van ellátva, a rúg'ónyomás alatt álló (120) fogat rendezzük el. A (123) harang hatáskörében a rúgóhatás alatt álló (122) kalapos van elrendezve, mely szárának szabad végén a (124) foggal van ellátva. A (7) emeltyűnek lenyomásakor a (120) fog a (124) fogon lecsuszaail k, de az emeltyűnek szabadon bocsáttatásakor ezen foggal úgy kapcsolódik, hogy a (122) kalapács a harangtól elhúzatik, de mi' elvt a (120) fog a (124) fogat szabadon bocsátja, a kalapács rúgó ja által a haranghoz húzatik és ezt megszólaltatja. Látszik tehát, hogy az emeltyűnek csak teljes leszorítása, tehát a nyomtatásnak a jegyen való eszközlése vonja maga után a csöngetyű megszólalását. A pereznyomtató keréken megerősített (126) fogaskerékkel a (125) záróemeltyű kapcsolódik oly czélból, hogy a percz^ és vele a7 , órakerék a nyomtatás pillanatában megakasztassék A (125) záróemeltyű a (128) karon van megerősítve, melynek fölső vége a (65) nyoxólemezhez fekszik (4. ábra). Midőn tehát a (65) nyomólemez előre löketik, a (125) záróemeltyű a (128) kar közvetítésével a (126) zárókerékbe fogódzik és evvel együtt megfogja a perczkereket. A (2) kocsinak függélyes irányú elmozdulását a (129) osztályzaton a (130) mutató teszi ellenőrizhetővé. Az utóbbi ugyanis a (131) kar és (132) rúd közvetítésével (6. ábra) a kocsikerettel kapcsolatban áll. A 14—18. ábrákban azon zárószjei ke :etr nek egy módosítása van bemutatva, mely megakadályozására szolgál a nyomtató szerkezet működtetésének mindaddig, míg a jegy a jegytartójába kellően beillesztve nincsen. A (159) jegytartó (14. és 19. ábrák) egy helytálló szekrényből és egy mozgatható (160) padból áll, mely utóbbi az említett fix szekrénynek fenekét képezi; ezen fenékre azonban a jegy csak akkor fekhetik rá teljesen, ha a jegytartóba
