18507. lajstromszámú szabadalom • Füstnélküli tüzelés

nak (2. és 3. ábra), melyeken át friss égési levegő lép be. Az (1) tűzhíd (m) üregekkel bír, melyek segélyével az (e) liamutér és (b) tüzelőtér között közvetlen összeköttetés van létesítve. A tűzhíd (m) üregei a hamútér felé két (n) csatornaoldat által, míg a tüzelőtér felé (o) hasítékok által torkolnak. A tűzgázoknak a kéménytorkolat felé való elvezetőnyílásában egy beállítható (p) tolattyú van elrendezve, míg a tűzgázok számára a hamutér felé alkalmazott összekötő út szélessége egy beállítható (q) ajtóval szabályozható. Egy a hamútérbe vezetett és ennek belsejében nyílásokkal ellátott (r) cső a vízgáz képződéséhez szükséges víz vagy vízgőz bevezetésére szolgál. A tüzelés működési módja a következő : Az (a) rostélyon szokásos módon tüzelőanyagot égetünk. Ha a ventilátort forgásba helyezzük, akkor egészen vagy részben nyitott (p) és (q) tolattyú, illetve ajtó mellett a tűzgázok részben a (d) kéménytorkolat felé áramlanak, részben a ventilátor által, az (e) hamutérbe szoríttatnak. A ventilátor a tűzgázokkal egyidejűleg a (k) csatornákon át levegőt szív be, mely a tűzgázokkal való érintkezésénél az (i) térben utóbbiakkal keverődik, úgy hogy a ventilátor által az (e) hamútérbe tűzgázok és levegő benső keveréke szoríttatik. Ezen tűzgáz és levegőkeverék, mielőtt a rostélyhézagokon áthalad, az (r) cső nyílásain kilépő vízzel vagy gőzzel való érintkezésnél vízgőzt vesz föl. mely az izzó tüzelőanyaggal való érintkezésnél fölbomlik és vízgőz képződésére ad alkalmat. A tűzgázoknak a friss égési levegőhöz való keverése által utóbbi erősen fölhevíttetik, mi által a vízgáz képződése meg van könnyítve, míg maga a levegő a tűzgázokat lehűti és ily módon megakadályozza, hogy a tűzgázokat beszívó ventilátor igen magas hőmérséklet behatása alatt szenvedjen. A tűztérben a vízgáz víznek gőzalakban való képződése mellett elég. Az így keletkezett gőz a tűzgázokkal együtt elvezettetik, úgy hogy a tűzgázok, ha friss levegővel keverve a rostély alá lépnek, már jelentékeny menynyiségű gőzt tartalmaznak és az (r) csőből kilépő gőzzel való érintkezésnél csak kevés vizet kell fölveuniök. A (p) tolattyú és (q) ajtó megfelelő beállítása által a ventilátorral a hamútérbe nyomott füstgáz-levegőkeverék mennyisége tetszés szerint szabályozható. A tüzelésnek ily módon részbeni gáztüzeléssé való átalakítása által sokkal hosszabb és melegebb lángot és ez által nagyobb munkaképességet érünk el, mint a minőt egy közönséges széntüzelés képes adni. Ezenkívül a tüzelőtérnek lánggal elégő gázzal való tartós megtöltése azt teszi lehetővé, hogy a szénrészecskék, melyek különösen a szón mindenkori fölrakásánál sötét füst alakjában elillanak, csaknem teljesen elégettessenek, úgy hogy a tüzelés nem csak gazdaságosan, hanem csaknem füstmentesen is dolgozik. A ventilátor által a hamútérbe szorított füstgáz-levegőkeverék egy része a nélkül, hogy a rostélyhézagokon áthaladna, az (n) csatornatoldatokon át az üreges tűzlúdba és ennek fölső nyílásain át, melyek helyett egy összefüggő hasítékot is alkalmazhatunk, a tüzelőtérbe lép és pedig az elvonuló tűzgázok irányával ellenkező irányban. Mivel e mellett a tüzelőtérben lebegő szénrészecskék egy része elégettetik, ezen elrendezés az elégés tökéletesbbítéséhez és a füstmentesség fokozásához hozzájárul. A lángcsöveskazánnak a 4— ti. ábrákban föltüntetett tüzelése működési módjában semmiben sem különbözik az éppen leírt csöveskazán-tüzeléstől. Egy tüzelőtér helyett ezen esetben két (bj tüzelőtér van alkalmazva, melyeket a lángcsövek képeznek. A lángcsövekben a tiizelőrostélyok vannak elhelyezve, melyek itt is (a)-val vannak jelölve. A (h) mótor által hajtott és a tűzgázok és égési levegő beszívására való (g) ventilátor a tűzgázok (f) elvezetőcsatornájában van elhelyezve. Ezen csatorna mellső nyílása elé egy (s) szekrény van építve, mely ezen csatornának az (e) hamútérrel, illetve hamúterekkel való kapcsolatát közvetíti. Az (r) csövek víznek, illetve gőznek az (e) hamúterekbe való bevezetésére szolgálnak. A (k) légcsatornák friss égési levegőnek a tűzgázok (f) elve-