18495. lajstromszámú szabadalom • Légvonatszabályozó
(m n) tányérok is közelednek az (o p) nyílásokhoz. Ha a (b) úszó a legmélyebb vízállásnak megfelelő helyzetét foglalta el, az (m 11) tányérok az (0 p) nyílásokat teljesen elzárják és mindaddig zárva tartják, míg a (b) úszó az (a) edényben emelkedni nem kezd. Ekkor az (m n) tányérok is fölemeltetnek és így a (q) téren át levegő juthat a tüzeléshez. A 4—6. ábrán látható metszetek által ábrázolt berendezésnél az (f) emelő mozgását az (m 11) tányérokra az (u) kar segélyével visszük át. A 4. ábrán látható berendezésnél az (u) kar az (f) emelővel van összekötve, a (c) csatornával kapcsolt (x) gummicsőben foglal helyet és az (y) rudak segélyével van a (k 1) emelőn megerősített (z) karral összekötve. Az 5. és 6. ábrán látható berendezésnél az (n) kar az (f) emelő meghosszabbított forgástengelyén van fölékelve, mely a (c) csatornával összekötött (x) gummicsőben foglal helyet és az (y) rúd és (z) kar segélyével van az (m n) tányérokkal összekötve, melyek a (t) rúdon csuklósan vannak megerősítve. A mi légvonatszabályozónk a következőkben leírt és a 7. és 8. ábrán a gőzkazánra szerelve ugyancsak metszetben ábrázolt kiviteli módozatában akként is kiképezhető, hogy egyidejűleg vízszínmiftató gyanánt szerepelhessen. A vízszínmutató gyanánt való alkalmazását lehetővé tévő módosítás abban áll, hogy a (D) cső az előírásos magasságban (P) toldattal van ellátva, melynek keresztmetszete ép úgy, mint az (A) edény és a gőzfejlesztő között lévő fölső (Q) kapcsolócsőnek keresztmetszete a szabályrendeletekben meghatározott nagysággal van készítve. A mint a kazánban uralkodó nyomás a (P) cső szintjének megfelelő nyomásnál nagyobb lesz, a víz az (A) edényből kihajtatik és a gőz a (P) cső fölső élénél kifúvatik. Minthogy azonban a kazán és az (A) edény között lévő (R) összekötő cső megfelelően van méretezve, a gőz az alatt, míg a víz esetleg átforr, a (Q) csőben lévő nagy nyíláson és a (P) csövön át elszáll, úgy hogy a kazánban a vízveszteségeket a szűk (R) cső majdnem teljesen meggátolja, Mikor az átforrás megszűnt, az (A) edény a kazánból lassan vízzel telik meg és a szabályozó újból működni kezd. Végül a szóban lévő légvonatszabályozó, hogy túlságosan nagy nyomásnál vagy túlságosan alacsony vízszínnél riasztó jelzést is adjon, a 9. és 10. ábrán látható módon is kiképezhető. A szabályozó burkolatát a kazán vízterével öszzekötő szűk (Al) cső oly módon van kiképezve, hogy függélyes irányban az úszó alatt torkoljék a burkolatba. Maga az úszó az alsó oldalán egy kis (V) szeleplemezzel van ellátva. A mint a vízszín a burkolatban valamely okból a normális alá stilyed, ez a szelep a burkolat és a kazán víztere között az összeköttetést megszakítja. Ugyanezt a sülyedést idézi elő az a körülmény, hogy a gőznyomás túlságosan naggyá lesz, ekkor az (Al) kapcsolat elzáródása után a gőznyomás növekedésénél a vízszín a burkolatban annyira fog kisebbedni, hogy az (Hl) cső alá siilyed, mely (Rl) cső a fölső végén (Pl) nél egy gőzsíppal van ellátva. Ha a gőznyomás még tovább emelkedik, a víz az (Rl) csőből kifolyik és a gőzsíp megszólal. Ugyanúgy fog a gőzsíp akkor is működni, mikor a kazánban a vízszín csőtörés esetében vagy más megsérülés esetében hirtelen siilyed, mert az (Rl) cső alsó vége ebben az esetben is kibukik a vízből, úgy hogy a gőz a gőzsípba beáramolhatik. A szabályozó burkolata, mely ezenkívül a vízszínmutató burkolatát is képezi, egy berendezéssel van ellátva, hogy a vizet esetleges átforrásánál, mikor a nyomás kisebbedett, a kazánba visszavezethessük. Ebből a czélból a (B) szekrény van alkalmazva, melybe a megrajzolt módon az (St) vízszínmutató torkollik. Ettől a szekrénytől egy kis (M) cső vezet vissza a szabályozó szekrényhez és a szekrény fenekéhez kapcsolt lefelé irányult (N) csőbe nyúlik. Ha a gőznyomás annyira fokozódik, hogy átforrás mehet végbe, az úszó az (Al) csövet már elzárta, úgy hogy a víz a kazánból nem folyhatik a szabályozó szekrénybe. Ennek az a következménye,