18486. lajstromszámú szabadalom • Egy tányéralakú üreges testből összeállított gőztúlhevítő

Megjelent 1900. évi juiiius hó 27-én. MAGY. tiÉfr KIU. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 18486. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Egyes tányéralakú üreges testekből összeállított gőztúlhevítő. VON POKRZY.WNICKI MICZYSLAW MÉRNÖK VARSÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 január hó 27-ike. A szóban lévő találmány tárgya a csatolt rajz 1. ábráján oldalnézetbon és részben hosszmetszetben, a 2. ábráján keresztmetszetben ábrázolt túlhevítő, mely egyes lemez vagy tányéralakú elemekből áll. Ezek az elemek oly módon vannak kamarákra osztva, hogy a gőz először egyes gázáramokra oszoljék, azután pedig a kamarának a füstgázokkal érintkező föliilete mellett a tányérok kerülete felé áramlik, a kerülettől pedig az elem középpontja felé tér vissza. Ily módon a gőz útja lényegesen meghosszabbodik és a túlhevítő hatása tetemesen fokozódik, anélkül, hogy az eddig ily tányéralakú túlhevítőknél szokásos, az egyes elemek terének közepén alkalmazott lebegő korongot használni kellene, mely — miután füstgázokkal nem érintkezik — a gőzt lecsapja. Mint az a csatolt rajzokból kitűnik, a tányér vagy korongalakú (a) elemek középükön át vannak fúrva és a (b) rúd által gőzzáróan egymásra szoríttatnak. Az egyes (a) elemeket a (c) nyelvek osztják (d és e) kamarákra, melyekbe rövidebb (f) nyelvek nyúlnak ós melyek az elem kerületéhez közel egymással közlekednek. A (d) kamarák az elem közepén a középső (g) kamarába torkollanak, míg az (e) kamarák a (h) nyílásokon a szomszédos elem (e) kamaráival közlekednek. A túlhevítendő gőz az (i) csövön az első (a) elem középső (g) kamarájában áramlik be és sugárirányban több, pl. négy áramra oszolva, mind a négy kamarában a kamaráknak a fűtőgázokkal érintkező falai mentén az elem kerülete felé áramlanak. Eme négy áram mindegyikét az (f) nyelvek a (d) kamarában az elem kerülete közepében ismét két áramra osztják, melyek ellenkező irányban folyva a szomszédos (e) kamarákba áramlanak; — ezen kamarák (f) nyelvének végéhez közel, a (k) pontban két szomszédos kamarából jövő áram egyesül egymással és az (1) nyilak (2. ábra) irányában az (a) elemek közepe felé áramlanak, hogy a (h) nyílásokon a szomszédos (a) elem (e) kamaráiba áramoljanak át. A második (a) elemben az (e) kamarák a föntebb leirt (d) kamaráknak felelnek meg, t. i. most a gázáram az (e) kamarákban osztatik meg, és az egyes áramok a (d) kamarákban keverődnek stb., míg a gőz az utolsó (a) elembe nem jut és nagy mértékben megszáradva és túlhevítve az (m) csövön nem távozik. Az (e) és (d) kamarák száma az egyes