18465. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gyapjúnak és más e féléknek tisztítására és kezelésére
szes anyagot a (C) kondenzátorból bevezetett tiszta oldó folyadékkal áztattuk, akkor a (107) csőnek (11) szelepét, a (C) kondenzátornak be- és kivezető (12 és 13) szelepeit és a (105) csőnek (8) szelepét zárjuk, ellenben a (105) cső (7) szelepét, a (109) cső (26) szelepét és a (120) cső (27) szelepét nyitjuk, miközben a (110) cső (14) szelepét szintén nyitva tartjuk. Mihelyt az (A) digesztorban lévő összes oldó folyadék a (B) tartályba visszafolyt, akkor a (119) cső (25) szelepét elzárjuk. A (B) tartályban fejlesztett gőzöket ezután a (D) hevítő készülékbe vezetjük, a hol azokat túlhevítjük, vagy pedig lehetne azokat a (104) csőből a (105) esőbe és a (7 8 9 és 10) szelepeken az (al) kamrába vezetni és a (c) kígyók által túlhevíteni. Ezen túlhevített nagy feszültségű gőzök a gyapjú egész masszáját bizonyos mérvben összenyomják és ezt egyidejűleg annyira fölhevítik, hogy a gyapjú által még visszatartott folyadékmaradékok gőzzé alakúinak át, úgy hogy a (121) cső a (28) szelepének nyitása után a (G) tartályba bizonyos mennyiségű oldó folyadék folyik, míg a gőzösített folyadék a (122) csövön fölszállva, a (101) csőbe áramlik és ebből a (15) szelepen, a (113) csövön, a (19) szelepen, a (108) csövön, a (12) szelepen és a (114) csövön át a kondenzátorba áramlik és ebből kondenzált állapotában a (29) szelepen, a (123) csövön, a (30 és 31) szelepeken keresztül a (H vagy C) tartályba folyik le. A leírt műveletet természetesen addig folytatjuk, míg a visszatartott oldó folyadékot az anyagból tökéletesen ki nem hajtottuk. A tapasztalat azt mutatta, hogy a gyapjú kezelés közben megsérül, ha annak fölmelegítését 60° C.-on túlhajtjuk. Ezen hőmérsék természetesen a különböző gyapjúnemek és oldó folyadék természete szerint változik; átlag az oldó folyadék maradékainak kiűzésére 50 -55° C. a legalkalmasabb hőmérséklet. Már most a (4 23 9 és_28) szelepeket zárjuk, a (106) cső (32) szelepén át néhány másodperczig gőzt áramoltatunk be, mely az oldó folyadék utolsó nyomait is kiűzi ós mely egyúttal annak szagát is elveszi, úgy hogy a kezelt anyag száraz és zsírmentes állapotban a digesztorból való kivételre kész, a mit tetszőleges módon eszközölhetünk ; ezt megelőzőleg azonban az anyagot légköri levegővel lehűtjük. Ezen czélból az összes előzetesen nyitva tartott szelepeket zárjuk, a vákuumszivattyút megállítjuk, ellenben a (102) cső (3) szelepét, a (100) cső (1) szelepét, a (124) cső (33) szelepét nyitjuk. Ezen utóbbi (33) szelep ekkor légköri levegőt áramoltat be, mely a masszán átjárva, a (3) szelepen át a szabadba kiáramlik, vagy pedig a (115) csőnek (34 és 22) szelepein és a (112) cső (18) szelepén át az (F) olajkondenzátorba vagy pedig előbb a (C) kondenzátorba és ebből a már leírt módon az (P) kondenzátorba áramolhatik. A visszatartott oldó folyadék maradékainak csak túlhevített oldó folyadék gőzeivel való kiűzése igen fáradságos és veszélyes művelet, melyet nagy elővigyázattal és gonddal kell teljesítenünk, mert különben a kezelendő anyag, különösen a gyapjú kárt szenved és épen ezért ezen munka csak tapasztalt és ügyes munkásokra bízható. Ezen hátrányokat azonban kiküszöbölhetjük, vagyis jobb minőségű terméket kaphatunk, az anyag megkárosítását megakadályozzuk és az oldó folyadék maradékait tökéletesebben kiűzzük, ha a vákuumot vízgőzzel vagy az oldó folyadék gőzeivel vagy végre mind a három elemet kombinálva, egyidejűleg alkalmazzuk. Ha vízgőzöket vákuummal vagy e nélkül alkalmazunk, akkor azokat finom sugarakban a (32) szelepen át a (106) csőbe áramoltatjuk, melyben a vízgőzök az oldó folyadék gőzeivel ezeknek a digesztorba való beáramlásuk előtt összekeverednek, a mikor is a vízgőzöktől eredő kondenzált vizet az oldó folyadéktól a (H vagy G) tartályokban választjuk el. Ha a vákuumot az oldó folyadék gőzeivel ós vízgőzzel, vagy az oldó folyadék gőzeivel és vízgőzzel együtt alkalmazzuk az oldó folyadék maradékainak eltávolítására, akkor a (121) cső (28) szelepét zárjuk, míg a öbbi szelepeket megfelelően nyitva vagy