18426. lajstromszámú szabadalom • Hengeres sokszögű vagy harántmetszetű fa, fém vagy más anyagú tárgyak előállítására szolgáló esztergapad
A 2. ábra homorú oldalakból képezett ötszöget láttat. A 3. ábra domború oldalakkal bíró ötszö get tüntet föl. A 4. ábra a két utóbbi alak kombinácziójából ered. E mellett teljesen közömbös, hogy minő volt az eredeti alakja azon munkadarabnak, melyből ezen ötszögöket kell előállítanunk, és csakis az szükséges, hogy az a kivánt harántmetszet előállításához megkívánt vastagsággal bírjon. Mint már említettük, az ötszög előállítására kell, hogy á munkadarab fordulatszáma a munkadarabot hordó befogó hüvely szupportjának ide-oda járó mozgásaihoz 1 : 5 viszonyban álljon. E szerint bármilyen nagy is legyen az esztergakés forgási sebessége és bármilyen is legyen a forgó mozgást a munkadarabot pl. fát befogó hüvelyre átvivő szerkezet, ezen a fát befogó hüvelynek, ezt és a fát hordó szupportnak öt-öt ide-oda járó mozgásánál csakis egyszer szabad körülforogni. Az ehhez szükséges beállítást pontosan kell foganatosítanunk, ha azt akarjuk, hogy a fában a kivánt harántmetszeti alakot pontosan megkapjuk. Az 5. ábra az úgynevezett balluszter-esztergapadnak oldalnézetét láttatja. A 6. ábra annak végnézete. A 7. ábra függélyes harántmetszet, a hol is az esztergapad azon szerkezetekkel van ellátva, melyek a kivánt harántmetszetnek a munkadarabban való előállításához épen szükségesek. Az esztergapad lényegében az (1) álványból áll (5. ábra), melyen a mozgó részek vannak fölszerelve. Ennek hajtása szíjáttétellel és a (2) lépcsős szíjdobbal történik, mely a (3) tengelyre van ékelve, mely az állványból kinyúló (3a) tartókban van ágyazva és külső végén a (4) fogaskereket (6. ábra) hordja, mely a nagyobb (5) fogaskerékbe fogódzik; ez utóbbi a (6) tengelyre van ágyazva, mely a (7) karnak külső vége által tartatik meg, a mikor is a (7) kar a gépállványban alkalmazott ágyazott (8) bütykös tengelyen ül. A (8) tengely egyik végén a (9) fogaskereket hordja, melyet az (5) fogaskerék hajt. Az említett (4, 5 és 9) fogaskerekek épen azon áttevést alkotják, melynek segélyével a befogó hüvelyében rögzített fának fordulatát és arányos ide-oda járó mozgatását eszközöljük. A (8) tengely mozgását az j ide-oda járó lemezre, melyen a befogó hü j vely szupportja van megerősítve, egy lengő tengely közvetítésével visszük át úgy, hogy ha a (8) tengely két, három, négy vagy több fordulatot végez, a befogó hüvelyben lévő fa egyszer fordul körül és a megfelelő | számú ide-oda járó mozgást végzi. Ezek után könnyen belátható, hogy ezen fogaskerekek fogszámának előzetes megha-i tározása révén az említett áttevés segélyéj vei a (3) hajtótengely egy fordulatára a (8) tengelynek tetszőleges sok fordulatát lét-e! síthetjük. A mellékelt rajzokban példa gyanánt följ tüntetett balluszter-esztergapadnál már most i a befogó hüvely szupportjának a (8) tengertől való ide-oda mozgatását a következő módon idézzük elő: A (8) tengelynek (7. ábra) belső végén a (10) görbületi korong van megerősítve, mely szabálytalanul kiképezett palástjának következtében a gépállványban alkalmasan ágya| zott (12) tengelyre ékelt (11) kart elállítja, j A (11) kar agyán a (11a) kar lazán van j ágyazva és a két (11) és (11a) kar végei ] egymással a (11b) rúgó által vannak össze| kötve Az elrendezés tehát olyan, hogy az ; említett karok folytonos érintkezésben tarj tatnak a görbületi korong palástjával. — Minden egyes (11) és (11a) kar egy-egy (11c) görgőt hord, mely a (10) görbületi korong palástján fut. Ha ez utóbbi forog, akkor szabálytalan palástjának következtében a (12) tengely ide-oda járó lengésbe hozatik. A (12) tengely mindkét végén egy-egy rövid (13) kar van megerősítve, mely a (14) i rudak közvetítésével a (15) ágylemez alsó j oldalával van összekötve. Az ágylemez a | (15a) vezetékben ide-oda csnszik, mely a ' gépállványban ezen szerkezeteknél szokásos ! módon van elrendezve; világos, hogy az ! említett görbületi korong minden egyes
