18415. lajstromszámú szabadalom • Önműködően kikapcsolódó szerkezet telefonállomásoknak különböző vonalakba való bekapcsolására
— 2 -ban az elektromágnesek magába a mikrofon primér áramkörébe, a 6. ábrában ellenben egy külön battériának áramkörébe vannak bekapcsolva. A 7. ábra a telefonkészülékeknek egymiáissal való összekapcsolását tünteti föl. A rajzban föl nem tüntstett telefonkészülék közvetlen közelében vagy azzal szilárd összeköttetésben a (11) korong (2. ábra) van elrendezve, melynek középső (12) csapja a forgathatóan ágyazott (13) kapcsoló emeltyűt hordja. Ezen kapcsoló emeltyűnek (14)«. füléhez (3. ábra) a (15) rúgó van erősítve, mely másik végével a (11) korongnak (16) peczkéhez van kötve és a (13) emeltyűt rendesen a 3. ábrában föltüntetett állásban tartja, a mikor is ezen emeltyű fölső végével a (11) koronghnz erősített (17) ütköző peczekhez támaszkodik és a vonalhálózatba igtatott telefonállomások egyikével sem tart fönn összeköttetést. A (11) korongon közel annak kerületéhez annyi (2' 3' . . . . 6') rögzítő peczek van központosán a (13) emeltyűvel elrendezve, mint a hány telefonkészülék tartozik a hálózathoz. Ezen rögzítő pecz kek a (13) kapcsoló emeltyűnek bizonyos állásban való rögzítésére szolgálnak és ezsn emeltyűnek a 3. ábrában f öltüntetett nyíl irányában való elforgathatása czéljából fölső végükön rézsúto an el vanrak met: z, e, a mint az a rajzban (20)-nál jelölve van. A (2' 3' . . . 6') rögzítő peczkekkel diametrálisan szemben a (2, 3 ... 6) kontaktusok vannak elrendezve, melyek mindegyike a 7. ábrában föltüntetett módon vezetéksodronyok segélyével a beren- j zés minden telefonkészülékének megfelelő | (ugyanoly származású) készülék vonalvezetékével van összekötve. Ha tehát a (13) emeltyűt, azt a (2' 3' 4' . . . 6') peczkek fölött elforgatván, ezen peczkek valamelyikére beállítjuk, akkor a (13) emeltyű a (15) rugót megfeszíti és az alsó végén megerősített rúgólemezes (19) kontaktusár val a (2, 3, 6) kontaktusok egyikére ráfekszik úgy, hogy saját telefonkészülékünk, melynek vonalvezetéke a (13) emeltyűvel fémes összeköttetésben álló (18) karhoz van kapcsolva, az illető kontaktusnak megfelelő telefonkészülékkel lesz öszsze kapcsolva. Hogy a (13) emeltyűnek ezen beállítását vagyis a (2' 3' ... . 6') peczkek fölött való elforgatását és a beszélgetés befejeztével a (15) rúgó hatása alatt való visszapattanását a (17) ütköző pecz3k; g lehetővé tegyük, annak föls5, a (21) váíjattal ellátott része a (22) csukló körül (2. ábra) forgathatóan van elrendezve még pedig akként, hogy ezen rész, melyet a (23) lemezrúgó rendesen normális állásában tart meg, csak kifelé, vagyis a (2. ábra) szerint balra mozgatható el. Ha tehát arról gondoskodunk, hogy a (13) emeltyűnek ezen csukló körül megbillenthető vége, a beszélgetés befejeztével valamely alkalmas közeg által előre clZ'ElZ cl 3. ábra síkjából kinyomassák, akkor a (15) rúgó a (13) emeltyűt eredeti, vagyis kikapcsolt állásába fogja visszalökni. Ezt a jelen találmány szerint elektromos áram alkalmazásával a következőképen érjük el: A (11) korong hátsó oldalán a (24) tartó (2. ábra) van megerősítve, melynek két lefelé nyúló (25) karja között (1. ábra) a beigazítható (26) csavarok segélyével a (27) fémkeret van forgathatóan ágyazva. A (27) keret, melynek alsó, vízszintes (28) harántrúdja a szintén a (24) tartón megerősített (29) elektromágneseknek horgonyát képezi, fölső végén a (11) korongnak vízszintes (30) hasi tékán (2. ábra) átjáró (31) lemezt hordja, mely a (13) emeltyűnek csuklós végéig nyúl. Ha már most a (29) elektromágnesek göngyölésén áramot küldünk keresztül, akkor azoknak (7) vasmagjai a (27) keretnek alsó (28) rúdját magukhoz rántják, a mikor is a keretnek fölső (31) lemeza a (13) emeltyűnek csuklós végét a (23) rűgó nyomása ellenében előrenyomja minek követkjeztében a (15) rűgó (5. ábra) a rögzítő peczkéből kikapcsolt (13) emeltyűt eredeti állásába vagyis a (17) ütközőig visszalöki
