18355. lajstromszámú szabadalom • Újítások elkülönített víz- és gőzutakkal bíró vízcsöves kazánokon

válaszfal köralakú kivágására exczentriku­saD erősített és két egymás fölött elrende­zett (m) és (n) esavarfölúlettel bíró (o) gyűrűnek ezen (m) és (n) csavarfölűleteire helyezkedik. A (j) zárófödélnek a (p) nyúl­ványokra dugott alkalmas kulcs segélyé­vel történő elforgatása által a két emlí­tett csavarfölűletet csavarzárszerűen átfogó (k) és (1) kampók a csavarfölületekre föl­hatolnak és ez által a (j) zárófödelet erősen a (c) válaszfalra nyomják, azaz nyílását elzárják. A (d) vízkamra mellső falába minden egye3 csőtorkolattal szemben egy, a (j) záró­lemez, valamint az (e) vízcsövek átmérőjé­nél kevéssel nagyobb átmérőjű lyuk van fúrva, mely az (el) tápcsövek könnyű tisz­títását s esetleg kiszedését teszi lehetővé. Ezen nyílások egy csavarorsóval bíró kúpos (q) zárófödél, az erre rátolt (r) kupak és (s) csavaranya segélyével vannak belülről víz­mentesen elzárva. A (d dl) csőkamra falait (t) csavarok merevítik. A fölső kazán mellső végén egy (u) ösz­szekötő-cső segélyével az alsó kazán (dl) gőzkamrájával van összekötve, míg hátsó végén egy (ul) összekötő-cső által, az alsó kazán legfölső (e2) esősorával összekötte­tésben álló, körösztben elrendezett henge­res (v) iszapgyűjtővel áll kapcsolatban. A fölső (e2) csősor egyik végével ezeú (v) iszapgyűjtőbe, másik végével pedig a (dl) gőzkamra hátsó falába a szokásos módon be van sajtolva, míg a folytatását képező (e3) csőtoldat a csőkamra (c) válaszfalába az előbb leírtakhoz hasonló csavarszerű zár segélyével van erősítve, illetőleg a (d) vízkamrával összekötve. A tápvíz a fölső kazán mellső végén egy csövön keresztül vezettetik be, miközben meglehetős magas hőfokra melegedik föl és a magával vitt iszap egy részét a fölső kazánba hátul beépített (z) fal előtt lerakja, a honnan azok alkalmas szelepek segélyé­vel időnkint eltávolíthatók. A víz ezután a hátulsó (ul) öszekötő csövön keresztül a (v) iszapgyűjtőbe jut, a hol iszapjának nagy részétől megszabadul és ezt követőleg a fölső (e2) esősoron áthaladva, körülbelül a gőz hőfokára fölmelegíttetik és így fölmele­gítve a (d) vízkamrába jut, a honnan az (el) tápcsöveken keresztül az ezeket körül­vevő (e) vízcsövekbe, a hol részben elgőzö­lög és gőz-vízkéverék állapotban igen nagy sebességgel a (dl) gőzkamrába nyomul. Innen a gőz-vízkeverék fölszáll és az (u) össze­kötőesőre helyezett (u2) tölcséren keresztül a fölső kazánba, ennek gőzterébe jut, a hol vizétől megszabadul és a fölhasználási helyre vezethető. A tűzhely bárminő, ilyen vízcsöves kazá­noknál szokásos elrendezésű lehet. Rendkívüli nagy előnye ezen kazánszer­kezetnek főkép abban áll, hogy a víz- és a tápcsövek egymástól teljesen függetle­nek és minden irányban akadálytalanul kiterjedhetnek, úgy hogy a jó tömítés nincs veszélyeztetve. A zárófödelek és tápcsövek leírt elrendezése ez utóbbiaknak könnyű kiszedését és az alsó kazán kényelmes tisz­títását teszi lehetővé. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítások elkülönített víz- és gőzutakka bíró vízcsöves gőzkazánokon, jellemezve a vízkeringés módja által, mely szerint a víz a fölső kazánból egy hátsó (ul) összekötőcsövön és az alsó kazán mögött elrendezett (v) iszapgyűjtőn keresztül az alsó kazán fölső (e2) csősorába és ezen, valamint az ennek folytatását képező (e3) csőtoldatsoron keresztül a (d) vízkamrába folyik. 2. Újítások elkülönített víz- és gőzutakkal bíró vízcsöves gőzkazánokon, jellemezve a fölső (e2) csősornak és az ennek foly­tatását képező (e3) csőtoldatsornak a (v) iszapgyűjtő és a (d) vízkamra között azon czélból történt elrendezése által, hogy a víz a fölső kazánból az (ul) összekötő-csövön keresztül a (v) iszap­gyűjtőbe és innen a fölső (e2) csősoron keresztül a (d) vízkamrába vezettessék. 3. Újítások elkülönített víz- ós gőzutakkal bíró vízcsöves gőzkazánokon, jellemezve az (el) tápcsöveknek a (d dl) csőkamra (c) válaszfalába, a két egymás fölött fekvő (m és n) csavarf öl ületen (k) és

Next

/
Thumbnails
Contents