18352. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hideg gőzzel hajtott gőzgépeknél a hengerben föllépő lecsapódás okozta veszteségek elkerülésére

— 2 -csövein megy át és az (e) csövön vezettetik el. A példaképen ábrázolt gázgépnek egy (f) légsűrítőtartálya van. a gép maga két ütemben dolgozik és a sűrítés és robbanás a gép dugattyújának két különböző oldalán végeztetik. A sűrítést a hengernek a lendítőkerék felé fordult oldalán végzi a gép, azután a sűrített keverék a (g) csövön az (f) tartályba áramlik. Ebből a tartályból a keverék a (h) csövön a gázgép hengerébe áramlik. A kifúvatott gázok az a hengerből az (i) csövön vezettetnek el. de nem jutnak közvetlenül a túlhevítőbe, hanem először az (f) tartályon mennek át, melyen ugyancsak csövek vannak átvezetve. A kifúvatott gázok az (f) tartályból a (h) csövön az (1) túlhevítőbe áramlanak, mely — mint azt már említettük, — ugyanabban a tartályban van, mint a (c) elpárologtató. Mikor a kifúvatott gázok a túlhevítő csövein átvezettettek, az (m) csövön a szabadba jutnak. A (c) elpárologtatóban fejlődött gőzök az (n) nyíláson át jutnak az (1) túlhevítőbe és itt oly hőmérsékletre hevíttetnek föl, mely lehetővé teszi, hogy azokat túlságos nagy veszteségek nélkül a gép üzemben tartására hasznosíthassuk. A túlhevítőből a gázokat a (p) csövön vezetjük az (o) gépbe, hol munkát végeznek. Innen egy kondenzátorba vezetjük a gőzöket és ott megsúritjük, azután pedig ily állapotban az elpárologtatóba vezetjük vissza. A gőzökben lévő energia teljes kihasználása az ily gépeknél alig lehetséges, mert a fölhasznált gőzt fejlesztő folyadékok, minő a kénessav, ammóniák, szénsav, methyléther, stb. még közönséges hőmérsékletnél is aránylag nagy feszültségű gőzöket szolgáltatnak. így pl. a hideg gőzzel hajtott gépeknél legczélszerübben alkalmazható kénessav közepes hőmérsékletnél 2—3 atm. feszültséggel bír, tehát a gép hatásfoka kedvező már azért sem lehet, mert a kondenzátorban állandóan 2—3 atm. ellennyomás uralkodik. A kondenzátorban uralkodó nyomás tetszőlegesen kisebbíthető, ha a kondenzátort ugyancsak kis fajhővel bíró folyadékkal hűtjük. Ezt a folyadékot ol.v módon vezetjük nyomás alatt a kondenzátorba, mint az hűtőberendezéseknél általában szokásos és azután ott expandáltatjuk. A kondenzátor hőmérséklete tetszőleges mértékben leszólítható, úgy hogy ennek következtében a kondenzátorban uralkodó ellennyomás is tetszőlegesen kisebbíthető. Ha pl. kénessavval üzemben tartott gép kondenzátorának hűtésére ugyancsak kénessavat használunk, ebből még az az előny is származik, hogy a kondenzátor megsérülésénél nem okoz a kénessav kellemetlenségeket, míg ha a kódenzátor hűtését vízzel végeznők, a kénessavval érintkező víz a kondenzátor falait megtámadó kénessavoldatot képezne. Alkalmazást lel ezenkívül egy szivattyú vagy kompresszor-berendezés, melyet vagy maga az erőgép, vagy pedig egy más erőforrás hajt. Ebben a hengerben a kénessavat komprimáljuk, még pedig legczélszerübben mintegy í atm.-ra. A sűrített kénessavat ezután egy külön hűtőberendezésbe vezetjük át, mely legczélszerübben fölűleti kondenzátor gyanánt lehet kiképezve. A kénessavat innen a gép tulajdonképeni kondenzátorába vezetjük. A kénessav beáramlását egy nyomáscsökkentő szelep segélyével szabályozzuk, mely a kénessavat kellőképen expandáltatva vezeti a kondenzátorba. A hőmérsékletet ilyképen a kondenzátorban könnyen lehet annyira csökkenteni, hogy a nyomás közel a zérussal legyen egyenlővé, ennek következtében u munkahengerben sem lép föl ellennyomás. A gépnek a 3. ábrán látható munka diagrammján (A B C Dj ama munkaterületet jelzi, mely a kondenzátorban uralkodó közönséges hőmérsékletnek felel meg. Ha a kon • dénzátorban a hőmérsékletet annyira kisebbítjük, hogy a nyomás zérussá legyen, a munkaterület a (C F E D) területtel növekedik, vagyis a külső hőmérsékletnek megfelelően a dugattyúra ható ellennyomás 2—3 atm.-val kisebbedik. A 2. ábrán sematikusan látható példán