18344. lajstromszámú szabadalom • Elgázolás elleni mentőkészülék villamos vasutak számára

Megjelent 11)00. évi június Iió 12-én. MAGY. g|| Kia SZABADALMI jSBT HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18344. szám. V/g- OSZTÁLY. Elgázolás elleni mentőkészülék villamos vasutak számára. SZENDE MIKSA MAGÁNHIVATALNOK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 november hó 29-ike. Elsőbbsége 1899 decz. hó 5-ike. Jelen találmány tárgyát egy villamos vasúti kocsik számára való mentőkészülék képezi, melynek lényege abban áll, hogy a kocsi homlokfala elé kerülő test a villamos áram segélyével vagy mechanikus úton fölfogó kampókat hoz működésbe, a melyek a testet fölfogják, megtartják és addig viszik magukkal, a míg a kocsivezetőnek sikerült a kocsit teljesen fékezni. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a berendezés oldalnézetét, a 2. ábra a berendezés alaprajzát, a 3—10. ábrák hozzátartozó részleteket tüntetnek föl. A mint az 1. és 2. ábrákból látható, a készülék lényegében két csoport egymáshoz képest váltakozóan elrendezett 1. tartókból áll, a melyek a mellső perronhoz vannak erősítve és a (3) tengelyek körül elforgó (2) fölfogó kampókat hordják. Kzen (2) kampók (3) tengelyüktől jobbra és balra nyúló egyegy karból állanak és tengelyükön tetszőleges számmal vannak egymás alatt oly módon elrendezve, hogy egy és ugyanazon oldalán lévő karok egymással össze vannak kapcsolva. A (3. 4. és 5.) ábrák két ilyen fölfogó kampót ábrázolnak előlnézet, oldalnézet és alaprajzban, A (6) ábra nagyobb léptékben tünteti föl egy ily fölfogó kampó ágyazásának metszetét, míg a 7. ábra a 6. ábra (x—x) vonala szerinti metszetet mutat. A 0. ábra a kényszermozgású fölfogó kampók kapcsolásának tiszta képét mutatja. Valamennyi egyoldalon fekvő (2") kar a (3) tengely körül elforgó (4) hüvelyre van szerelve és (5) rúgók hatása alatt állanak, míg a (6) rúgók által működtetett (2') karok a (4) hüvely körül elforgó második (7) hüvelyhez vannak erősítve. Az egymással fönt leírt módon kapcsolt karok (5 és 6) rúgóinak az a törekvésük, hogy a karokat az 5. ábra (a) nyilainak iránya szerint összecsappantsák. Hogy a fölfogó kampók karjainak közös (3) tengelyük körül az 5. ábra (6) nyilainak iránya szerint az ellenkező túlkönnyű elforgását meggátoljuk, illetve, hogy a fölfogókarokat a 2. és 5. ábrabeii normális helyzetükben megtartsuk a (3) tengelyek megfelelő módon vannak az (1) tartókba ágyazva (lásd 7. ábrát) t. i. a tengely egy lapos részéhez (8) rúgók által szorított (9) lemez a túlkönnyű elfordulást meggátolja. A karok egymás fölötti elrendezését a 3. ós 4. ábrák mutatják. A mellső fölfogókampók karjai elforgásuk alkalmával a hátsó kampók hézagai között haladnák el, úgy, hogy a (3) tengelynek a mellső kampókkal