18330. lajstromszámú szabadalom • Mótoros jármű

- 3 — tartóján (4. ábra) és a szekér hátulsó tengelyén nyugosznak. A gőzgép, tápszivattyú és légszivattyú fáradt gőze a (32) csőbe jut és miután a kondenzátoron keresztül haladt, a (38) csövön át a (21) kürtőbe vezettetik. A tápvíz a (22) víztartóból a (39) csövön keresztül a tápszivattyúhoz vezettetik, innen pedig egy (40) edénybe szoríttatik, mely a (26) cső egy részét körülveszi. Ezen (40) edényből, a víz a (41) csövön keresztül a (36) kondenzátor-csövekbe nyomul. A (41) cső átmérője oly kicsi, hogy ez a (36) kondenzátor-csövekben elhelyezhető és a kazán egy folytonos vezetéket képez a víz részére (1. és 3. ábra). Ily módon szivattyúztatok a tápvíz a kazánba, s az által, hogy a (41) cső az eltávozó fáradt gőzzel érintkezik, egyszersmind előmelegíttetik. A tápvízr nek ezen fölmelegítése következtében a fáradt gőz erősen kondenzáltatik, úgy hogy ennek csak igen csekély része jut a (21) kürtőbe. A (18) kazán egy (48) fémgyűrűvel van körülvéve, mely a kazán és (19) égő közötti tűzhelyet teljesen körülzárja, úgy hogy ezen helyen az égőhöz levegő nem juthat. Az égő egy hengeres gázkamrából áll. melynek födele (43) lyukakkal van ellátva. Ezen lyukak a (44) csövek nyílásai körül feküsznek, mely csöveken keresztül levegő vezettetik a (43) lyukakhoz. Mint tüzelőanyag gasolin vagy ehhez hasonló anyag használtatik, mely a gázkamrába való jutása előtt az által gőzölögtetik el, hogy a (28) hozzávezető cső az égő körül és keresztben azon vezettetik; a gázkamrában egy átlyukasztott gázelosztó cs3 van. A (28) csövön alkalmazott szelep kézzel állíttatik be, azután pedig a tüzelőanyag hozzávezetése a (45) regulátor által eszközöltetik (1. ábra), mely regulátor a (46) csővel és a (28) cső egy másik (47) szelepe által, mely egy a regulátor hajlékony válaszfalához erősített rúddal van összeköttetésben, közlekedik. A válaszfal mozgása, olyformán működteti a (47) szelepet, hogy az égőhöz vezetendő gázmeny| nyiséget nagyobbítja vagy kisebbíti, azon-J ban a gázhozzávezetést nem szüntetheti meg teljesen. Ezen berendezéssel a kazánban a nyomás növekedése által az égő lángja kisebbíttetik, mindaddig, míg a normális nyomás helyre nem állt. Hogy az égő hirtelen szélhatások ellen biztosítva legyen, azért két vagy több finom drótszövet vagy átlyukasztott (44) lemez van a (19) égőhöz alulról hozzáerősítve, melyek természetesen a levegőnek az égőhöz való hozzávezetését nem gátolják és csakis a hirtelen légáramlat hatását csökkentik. A (24) tápszivattyúnak működése a (26) csőnek hőokozta tágulása által szabályoztatik (12. és 13. ábra). Ezen cső U-alakban van meghajlítva és két része egymással párhuzamosan halad és vízszintesen fekszik. A fölső cső rósz a kazán normális vízszinmagasságában van elhelyezve és (48)-hál be 'van fogva, míg (49)-nél lazán van ágyazva. Ezen csőrész, melynek hőtágulását a szabályozásra fölhasználjuk, az (50) csővel van ia kazán gőzterével összekötve és azonkívül egy rövid (51) karral van ellátva, mely az (52) karhoz csuklósan van kapcsolva. Ezen kar foroghatóan van azon lemezre alkalmazva, melyre ezen készülék erősítve van és fölső vége egy rúddal van a (29) csőnek forogható (53) tányérszelep csapjával összekötve (1. és 9. ábra). A (26) cső alsó része a (40) edényen áltmégy és innen az (50a) csőv!el a kazánba vezet, melybe ez közel a fenékhez nyilik. Ezen elrendezés által a vízállás a (26) csőben mindig oly magas mint a kazánban és normális vízállásnál a fölső cső rész mindig meg van töltve vízzel. Mihelyest a kazánban a víz mennyisége kisebbedett, a (26) cső fölső részéből is kifoly a víz és helyébe gőz hatol he, mely ezen csőr észt annyira fölmelegíti, hogy ez hosszirányban kjtágúl, miáltal az (53) szelep működésbe hozatik és a tápszivattyú megindúl. A szivattyú ía vizet a (22) edényből a (39) csövön át szívja és a (40) edényen keresztül a kondenzátor csövekbe szorítja. Ha a vízszin a kazánban emelkedik, akkor a víz a (26) eső alsó részén keresztül fo-