18329. lajstromszámú szabadalom • Hajtókészülék mótorkocsik számára

- 5 — ben, míg a kocsit időközönként meg kell állítani, alig történhetik. A motorkocsiknál eddig nagy kellemetlenség volt a füst és büz fejlődése, melyek az elégési terményekből képződnek, valamint az égési terményeknek függélyes kürtő használata nélkül való elvezetésének nehézsége, mely kürtő több okból kifogásolandó. Ezen hátrányokat elkerülendő a kazán födele fölött (90) köpenyt rendezünk el (1. és 2 ábra) mely hátul (e) víztartályon túl terjed és fölső részében (91) kieresztő nyilassal bír, mely körülbelül a kocsi állvány fölső részével egy vonalban van, valamint (92) csővel, mely a víztartányon keresztül lefelé nyúlik és melybe a (h) hengertől jövő (132) kifuvócső vége van becsavarva. Ezen szerkezetből következik továbbá, hogy ha a készülék mozgásban van, a gőz kifuvótól (92) csövön lefelé hajtatik, e mellett az égési terményeket vagy fölmelegített levegőt, mely a kazán fölső részéből (9)) köpenybe kerül, magával ragadja és azokat a kocsi alatt a kocsiút felé dobja, úgy hogy fölfelé kiálló cső nem szükséges és a gőz és az égési termények mégis hatályosan eltávolíttatnak. Ezen elrendezésnél továbbá, ha a lángzó maximumában van, az összes szabad és el nem égett gázok a gőzrészecskékkel összekerülnek és ezek által elnyeletnek, miáltal a bűz mely különben észrevehető, elháríttatik és így* menet alkalmával szag nem lép föl. Ha a gép áll, a láng természetesen minimumra redukáltatik és ez esetben a lángzóból és a csatornákon át csak fölmelegített levegő megy, mivel ekkor kipuffogott gőz nincsen ós eme fölmelegített levegő (91) nyílásokon elillan, úgy hogy a lángzók táplálására és a segítő láng föntartására elegendő huzam van. Hogy a (d) olajtartóból az olaj kilépését biztosítsuk, (d)-ben az olajat nyomás alatt tartjuk, mi azáltal éretik el, hogy (j) légtartóba levegőt szivattyúzunk, mely légtartó egy (14-) szeleppel ellátott (13) cső által (2. ábra) a (d) tartány fölső részével kapcsolatos. A (d) tartány töltésére egy veloczipéd szivattyú szivattyú a (13) eső (16) toldalékára csavartatik, mely ép úgy, mint egy kerékpár pneumatikus gyűrűje önműködően záró szeleppel van ellátva. Hogy a kocsizó figyelmeztessék arra, hogy a (j) tartányban a nyomás csökken, a mellső védődeszkához közel egy (95) nyomást jelző manométert rendezünk el, mely (13) csővel kapcsolatos. Továbbá, hogy a kocsizó a kazánban uralkodó nyomásról tájékozva legyen (48a) gőzmanométert alkalmazunk, mely (49) cső révén a kazánnal áll összeköttetésben. Mint látható a (d) olajtartó egy köpennyel van körülvéve. Ez vízzel vagy más nem éghető folyadékkal van megtöltve, úgy, hogy ha a (d) olajtartó folyik és az olaj égne, a lángok a tartányban lévő olajhoz nem juthatnak és azt meg nem gyújthatják. Ilyen köpennyel a (3) cső is körülvehető. A gép. A gép maga tetszőleges lehet, csak úgy legyen berendezve, hogy a kazán gőze által működtethető. Előnyös két (100 100) hengert (101) szelepszekrény ellenkező oldalain elrendezni és ezekben dugattyútalkalmazni, melyek (102) dugattyúrudakkal vannak kapcsolva. A szelepek (103) szeleprudakkal vannak ellátva és a (104) forgattyú tengely (105) forgattyúkkal bír, valamint exczenterekkel, melyeknek rúdjai (106) átkormányzótagok felé nyúlnak. A keresztfejcsúszópályákat és a forgattyútengely csapágyait és valamennyi egyéb részeket a (107) függő keret hordja, mely az alsó henger födelek fölső végén van megerősítve és ezen keret alsó végétől a hátsó oldalon (108) tám a kocsi hátsó (q) tengelyéhez húzódik. A (107) keret, (109) vízszivattyút is hordja melynek plungerja, (111) emeltyűvel kapcsolatos, mely belső végén hasított a keresztfejek egy peczkéuek fölvételére, úgy hogy a plunger a keresztfej ide-oda mozgatásánál ide oda mozgattatik és a (106) átkormányzótagok, (1H3) tag által egy az oszczilláló (113) tengelyen lévő (112) karral vannak összekötve. A (109) szivattyú hengerének ellenkező oldalán két (40 41) szelepszekrény van elrendezve, melyek elzáró szelepeket tartal-