18300. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemesfémekből készült vékony lemezeknek (füstök) előállítására
eltávolítása különböző módon eszközölhető; lehet pl. e czélra organikus oldószereket igénybe venni, vagy lehet egyszerűen a kollodiumot leégetni. Ajánlatos azokban a bevonatot egyszerűen meghagyni, mivel a riemesfémhártya általa sokkal tartósabbá és könnyebben megmunkálhatóvá válik. Ezen sajátság a lemezfém abszolút egyenletességén kívül, mely az eddigi eljárásokkal el sem érhető, a jelen eljárásnak fő előnyét képezi. A lüszteralap előállítására a fémoxydok mindazoin lüszterpreparátumai használhatók föl, melyek a beégetés után savakban oldhatók. A lüszterekkel azonos hatást érünk el savakban könnyen oldható fluoritokkal, mint pl. boroszilikiátokkal, foszfátokkal stb., melyeket ugyancsak fölrakunk és beégetünk. A lüszteralap fölmaratására az összes ásványi, valamint erősen orgánikus savakat, pl. eczetsavat használhatunk föl. Könnyen belátható, hogy a nemes fémpreparátumoldatok megfelelő keverése által egy vagy több nemes fémnek bármely keverékét vagy ötvényét az összes színárnyalatokban nyerhetjük lemezalakhan. Osmiumból készült ily vékony lemezeket eddigelé semmif éle módon sem tudták előállítani, mivel az osmium nem olvasztható és ennek, valamint merevsége következtében is az aranyverő eljárásra nem alkalmas. A jelen eljárás szerint a vékony osmiumlemezek ép oly könnyen állíthatók elő, mint bármely más lemezfémek. A nemesfém-preparátumoldatok tetszés szerinti alakokban történő fölvitele által különböző minták állíthatók elő, melyek a fémhártyának a kollodiumhártyával történt eltávolítása után a vert lemezarany stb. helyett a valódi aranyozásra díszítinényi elem gyanánt használhatók föl. A következőkben két példát Írunk le. 1. Aranyfüst. Egy sima darab porczellánt magnézia-lüszterrel kenünk be és ezt közönséges tűzben égetjük. Ezután aránypreparátwmot viszünk föl és ezt is beégetjük. Az így nyert fémréteget kollodiumoldattal vonjuk be és ezután hígított, meleg kénsavba mártjuk. Néhány perez múlva a lemezarany-hártya a kollcdiumhártyával együtt kiemelhető. Hasonló módon járunk el ezüstnél, irídiumnál és rhodiumnál. i 2. L e m e z o s m i u m (osmiumfüst). Egy platinalemezre thoroxyd-lüszteroldatot viszünk íöl és égetünk be, erre fénylő platinával megfelelő összetételű fénylő oshiiumpreparátumot viszünk föl és ezt egy világító gázzal töltött muffolában a lemezbe beégetjük. Ezután guttapercha oldatot kenünk a fémrétegre és végre alüsziterréteget hígított sósavba való bemártás által oldjuk. Az eljárás vékony guttar percha-hártyácskával bíró lemezosmiumot eredményez. Ha végnélküli platinalemezt alkalmazunk könnyen lehet az üzemet egyszerű módon folytatólagossá alakítani. SZABADALMI IGÉNYEK. Eljárás nemesfémekből készült vékony lemezeknek (füstök) előállítására, jellemezve az által, hogy a) üvegen, porczellánon, kőanyagon, vagy fémlapon valamely fémoxyd-lüszterből, vagy valamely könnyen oldható ömledékből, pl. valamely foszfátból boroszilikátból stb. vékony bevonatot állítunk elő akként, hogy a megfelelő preparátumokat az illető lapra reávisszük és abba beégetjük; b) az ekként előállított vékony rétegre valamely fényes nemesfémpréparátumot, mint lapot kö'nyvalakban, mint szalagot, mint díszítménymintát rakunk föl és ezt a levegőn nem oxydálódó nemes fémek, pl. arany, ezüst irídium és rhodium esetében közönséges tűzben, a levegőn oxydálódó fémek, pl. osmium alkalmazása esetén pedig redukáló tűzben, vagy pedig valamely redukáló vagy indifferens gázzal (világító gázzal, hydrogénnel vagy szénsavval) megtöltött térben, pl. valamely muffolában a lemezbe beégetjük; esetleg c) a nyert nemes fémréteget kollo-