18300. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemesfémekből készült vékony lemezeknek (füstök) előállítására

eltávolítása különböző módon eszközölhető; lehet pl. e czélra organikus oldószereket igénybe venni, vagy lehet egyszerűen a kollodiumot leégetni. Ajánlatos azokban a bevonatot egyszerűen meghagyni, mivel a riemesfémhártya általa sokkal tartósabbá és könnyebben megmunkálhatóvá válik. Ezen sajátság a lemezfém abszolút egyenletes­ségén kívül, mely az eddigi eljárásokkal el sem érhető, a jelen eljárásnak fő előnyét képezi. A lüszteralap előállítására a fémoxydok mindazoin lüszterpreparátumai használhatók föl, melyek a beégetés után savakban oldhatók. A lüszterekkel azonos hatást érünk el savakban könnyen oldható fluoritokkal, mint pl. boroszilikiátokkal, foszfátokkal stb., melyeket ugyancsak fölrakunk és be­égetünk. A lüszteralap fölmaratására az összes ás­ványi, valamint erősen orgánikus savakat, pl. eczetsavat használhatunk föl. Könnyen belátható, hogy a nemes fémpreparátum­oldatok megfelelő keverése által egy vagy több nemes fémnek bármely keverékét vagy ötvényét az összes színárnyalatokban nyer­hetjük lemezalakhan. Osmiumból készült ily vékony lemezeket eddigelé semmif éle módon sem tudták elő­állítani, mivel az osmium nem olvasztható és ennek, valamint merevsége következté­ben is az aranyverő eljárásra nem alkal­mas. A jelen eljárás szerint a vékony os­miumlemezek ép oly könnyen állíthatók elő, mint bármely más lemezfémek. A nemesfém-preparátumoldatok tetszés szerinti alakokban történő fölvitele által különböző minták állíthatók elő, melyek a fémhártyának a kollodiumhártyával tör­tént eltávolítása után a vert lemezarany stb. helyett a valódi aranyozásra díszít­inényi elem gyanánt használhatók föl. A következőkben két példát Írunk le. 1. Aranyfüst. Egy sima darab por­czellánt magnézia-lüszterrel kenünk be és ezt közönséges tűzben égetjük. Ezután aránypreparátwmot viszünk föl és ezt is beégetjük. Az így nyert fémréteget kol­lodiumoldattal vonjuk be és ezután hígí­tott, meleg kénsavba mártjuk. Néhány perez múlva a lemezarany-hártya a kollc­diumhártyával együtt kiemelhető. Hasonló módon járunk el ezüstnél, irídiumnál és rhodiumnál. i 2. L e m e z o s m i u m (osmiumfüst). Egy platinalemezre thoroxyd-lüszteroldatot vi­szünk íöl és égetünk be, erre fénylő pla­tinával megfelelő összetételű fénylő os­hiiumpreparátumot viszünk föl és ezt egy világító gázzal töltött muffolában a le­mezbe beégetjük. Ezután guttapercha olda­tot kenünk a fémrétegre és végre alüszi­terréteget hígított sósavba való bemár­tás által oldjuk. Az eljárás vékony guttar percha-hártyácskával bíró lemezosmiumot eredményez. Ha végnélküli platinalemezt alkalmazunk könnyen lehet az üzemet egyszerű módon folytatólagossá alakítani. SZABADALMI IGÉNYEK. Eljárás nemesfémekből készült vékony le­mezeknek (füstök) előállítására, jelle­mezve az által, hogy a) üvegen, porczellánon, kőanyagon, vagy fémlapon valamely fémoxyd-lüsz­terből, vagy valamely könnyen oldható ömledékből, pl. valamely foszfátból boro­szilikátból stb. vékony bevonatot állí­tunk elő akként, hogy a megfelelő pre­parátumokat az illető lapra reávisszük és abba beégetjük; b) az ekként előállított vékony ré­tegre valamely fényes nemesfémprépa­rátumot, mint lapot kö'nyvalakban, mint szalagot, mint díszítménymintát rakunk föl és ezt a levegőn nem oxydálódó ne­mes fémek, pl. arany, ezüst irídium és rhodium esetében közönséges tűzben, a levegőn oxydálódó fémek, pl. osmium alkalmazása esetén pedig redukáló tűz­ben, vagy pedig valamely redukáló vagy indifferens gázzal (világító gázzal, hydro­génnel vagy szénsavval) megtöltött térben, pl. valamely muffolában a le­mezbe beégetjük; esetleg c) a nyert nemes fémréteget kollo-

Next

/
Thumbnails
Contents