18296. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromosan hajtott mótorók szabályozásán

(T) az árambevezetés, (B) az 5 egyenlő (I, II, III, IV, V) részből álló szekundér te­lep, (F) a mótor mágnestere, (A, AA) annak horgonya, (W) egy segédellenállás, (G) az áram vissza vezetéshez való kapcsolás. A nem ábrázolt bekapcsolónak 1-2-3-4-5-el jellzett kontaktujjai a (B 8) telepkapcsoló hasonló jelíí ujjaival vannak összeköttetés­ben. Ez utóbbinak mindegyike állandóan csúszik a feketén rajzolt konczentrikus csú­szógyúrűk egyikén, melyeknek mindegyike a maga részéről egy a korong kerületére erősített kontaktdarabbal áll vezető össze­köttetésben. Ezen konczentrikus gyűrűkkel és kerületén kontaktdarabokkal ellátott ko­rong forgatható, míg a körülötte közben elrendezett (a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k) kontaktujjak, melyeknek mindegyike a maga részéről az (I—V) telepcsoportok egyi­kének sarkával van összekötve, mozdulatla­nok és a korong körül elrendezett kontakt­darabokat a rajzolt módon érintik. A ko­rong öt (a, p, ö, 5, s) nyugalmi helyzetben beállítható és ezekben a telepcsoportok kö­vetkező kapcsolásait létesíti : Ha a (T és G) telepkapcsoló kontaktujjak oc helyzetben vannak: T-a-b-c-d-e-f-g-h-i-k-G. Ha T és G p helyzetben van: T-i-k-a-b-c-d-e-f-g-h-G. Ha T és G y helyzetben van: T-g-h-i-k-a-b-c-d-e-f-G. Ha T és G S helyzetben van : T-e-f-g-h-i-k-a-b-c-d G. Ha T és G s helyzetben van: T-c-d-e-f-g-h-i-k-a-b-G. Látható, hogy mindezen helyzetekben a (B) telep (I—V) részei sorozatosan vannak kapcsolva, de a telepkapcsoló különböző gyűrűi és ennek folytán az ezeken csúszó kontaktujjak, melyek a bekapcsoló kontakt­ujjaival állandó összeköttetésben vannak, a telepkapcsoló külömböző állásai szerint más­más (I—V) teleprésszel jutnak összekötte­tésbe. Ha tehát például az (V) teleprész a megrajzolt helyzetben a kapcsoló közvetíté­sével az (F) térmágnestekercseléssel van összekötve, akkor ha a telepkapcsolót az óramutató mozgásirányával ellentétesen 72°­kal forgatjuk, a (IV) teleprész a teker­cseléssel lesz kapcsolva és így (V) helyébe (IV) lépett; hasonlóképen jut természetesen III a IV, II. a III, I. a II. és V. az I. te­leprész helyébe. Ugyanazon szöggel és ugyanazon irányban való további forgatás esetén ez a játék, ismétlődik és III. jut arra a helyre, melyet a rajzon (V) foglal el. Világos tehát, hogy ha a telepkapcsolót megközelítőleg szabályos időközökben meg­felelő szögekkel forgatjuk, egymás után minden egyes teleprész kerül arra a helyre, melyet a többiek a kiindulási helyzetben elfoglaltak. Ebből kitűnik, hogy ha az idő­közök a telepkapcsoló egyes forgatásai kö­zött a telep üzemidejéhez viszonyítva kicsi­nyek, tehát az egyes teleprészek az üzem ideje alatt helyzetüket gyakran változtatják, az összes teleprészek közelítőleg egyenlő mértékben vétetnek igénybe. A telepkapcsoló megkívánt forgásait köz­úti vasúti üzemnél egyszerűen a bekapcsoló emeltyű kezelése által eszközölhetjük és a 2. és 3. ábra azon sok kiviteli módozat egyikét tüntetik föl, melyekkel ezt a czélt elérhetjük. A menethenger vagy bekapcsoló (1) orsó­jára (2. és 3. ábra) az (m) fogasszegmentum van fölékelve, míg a telepkapcsoló (n) orsó­ján az (o) fogaskerék ül forgathatóan és (m)-mel egyenlő magasságban. Az (o) fogas­kerék fölső fölületén a (p) pont körül for­gatható (q) zárókilincset hordja. Ez a záró­kilincs akképen fogódzik egy az (n) orsóra ékelt (r) zárókerékbe, hogy a fogaskereket egy irányban forgathatjuk ugyan a nélkül, hogy az orsó a telepkapcsolóval mozogna, ez utóbbi azonban ellenkező irányú moz­gásnál a fogaskerék mozgását kénytelen követni. A berendezés összműködése a következő : Ha a menet- és fékezőhengert a nyíl irá­nyában forgatjuk — azaz bekapcsoljuk — az (m) fogasszegmentum az (o) fogaskereket mindaddig üresen magával viszi, míg csak (m)-nek utolsó foga (o)-ba kapaszkodik. A telepkapcsoló azonban ez alatt mozdulatlan marad. Ezután a menethenger továbbforga­tásakor a fogasszegmentum útját minden

Next

/
Thumbnails
Contents