18293. lajstromszámú szabadalom • Indirekt légfűtés
gyakorlatilag- kivihetetlenné válnék. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy a jelzett módon szerkesztett fűtőberendezések a mai napig sehol sem alkalmaztattak. A zárt fűtővezetékben áramló fűtő levegő mozgásának mechanikus berendezések segélyével történő siettetése tehát azt idézi elő, hogy a fűtőcsatornák szabad belsősége lehetőleg csekély lehet és hogy tetszőlegesen görbülő, fölfelé, oldalt vagy lefelé vezető csatornák alkalmazhatók, lehetővé teszi továbbá azt is, hogy a levegőt oly ínag^s hőmérsékletre hevítsük föl, a mily magas hőmérsékletre eddig fölhevíteni nem sikerült. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy nagy mértékben fölhevített nagy nyomás alatt álló levegőt vezetünk át egy fűtővezetéken, hogy pl. a levegő áramlási sebessége másodperczenkint 5 m., míg a mechanikus úton nem mozgatott levegő áramlási sebessége legföljebb 1 m. lehet, a találmány által előidézett új technikai hatás könnyen megmagj arázható, A levegőnek zárt fűtővezetókekbin mechanikus úton való mozgatására szolgáló berendezések gyanánt ventilátorok, szivatytyúk vagy más légsűrítők injektorok víagy szívó berendezések alkalmazhatók, végül áramló gőz is használható. A csatolt rajzon az 1. és 2. ábrán két az új légfűtési rendszernek megfelelően szerkesztett berendezés látható, sematikus ábrázolásban, a 3. és 4. ábra a 2. ábrán látható berendezés részletrajza. Az 1. áibrán sematikusan rajzolt berendezésnél (1) a szilárd tüzelőanyaggal fűtött tűzhely, mely ép oly jól helyettesíthető csöppfolyós vagy gázalakú tüzelőanyagot fogyasztó tüzeléssel vagy más hőforrással. A fűtőgázok a (2) csatornán emelkednek föl és ebből a görbített (3) fűtőcsőbe jutnak, melyből a (4) csatlakozó csövön át áramlanak a füstcsőhöz vezető (5) csatornába. A fűtőcső a (6) kamrában van elhelyezve, mely a (7) csövekkel közlekedik. A (7) csövek a (8) fűtőtestekbe torkollanak, melyek legczélszerűbben kőagyagból, vasbá'logból vagy más alkalmas anyagból készülnek és (9) terelőlemezekkel van fölszerelve. A (10) csövek a jelzett fűtőtesteket, melyek rendkívül különböző módon lehetnek szerkesztve, a (11) gyújtó csatornával kötik össze, mely a (12) ventilátoron át közlekedik a (13) csatornával. Ez a (13) csatorna a (6) kamrával a (14) nyílásokon közlekedik. A mint az ily módon szerkesztett fűtőberendezést eléggé előmelegítettük, a (12) ventilátort, mely helyett a fűtővezeték alkalmas pontjain több ily ventilátor is alkalmazható, gyors forgásnak indítjuk, tehát a fűtőlevegőt a zárt fűtőcsatornán egyenletesen áthajtjuk, mikor a (8) fűtő-' testek a fűtendő helyiséget fűtik. A 2—4. ábrán látható berendezésnél a (15) kazámjban gőzt állítunk elő, melyet a (1G) csövön a (17) kamrában és innen a (18) csatornákba vezetünk, melyek az egyes (19) fűtőtestek gyanánt kiképezett fogyasztó helyekre vezetnek. Ezektől a fogyasztási helyektől a (20) csővezetékek vezetnek a (17) kamrákhoz. A kamrákban mint az a 4. ábrán látható — a (16) cső kiszélesedik. A (17) kamrákban egy a kiszélesedéshez csatlakozó (22) lemez van alkalmazva, úgy hogy a kamra két rés-ro osztatik, melyek fölső részében a (24) fúvók vannak elhelyezve. Ha a gőz ezekből a fúvókból kiáramlik, a (23) kamrában és a (20) csatornákban lévő hideg levegőt a (24) csatornákon át beszivatja és a levegőt magával ragadja, egyidejűleg föl is melegíti. A (23) kamrákban leváló csaiadék víz a (21) csövön a (15) gőzfejlesztőbe vezeti vissza. Mint az a rajzokból kitűnik, a levegő, illetőleg a fölmelegített levegő és gőzkeverék ennél a berendezésnél is zárt fűtőcsatornában mozog, még pedig a (24) fúvókból kiáramló gőz hatása következtében. Az ily módón szerkesztett injektorsaerű szerkezet tehát az 1. ábrán látható (12) ventilátort helyettesíti Egyetlen (17) kamra alkalmazása helyett több ily kamra is használhatót Azonkívül igen czélszerűen lehet a gőzr légkeverék fölmelegítése cziéljából még egy külön tűzhelyet alkalmaz^',
