18293. lajstromszámú szabadalom • Indirekt légfűtés
Mffjelent- 1900. évi junius hó 9-én. MAGY. g|| KIR SZABADALMI jBgfl HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 18298. szám. II/li. OSZTÁLY Indirekt légfűtés. C. A. SCHUPPMANN, FABRIK FÜR CENTRAL-HEIZUNGS- UND LÜFTUNGSANLAGEN CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 szeptember hó 29-ike. A találmány levegőnek zárt fűtővezetékben törtéttiő fiölmelegítésére és tovább vezetésére vonatkozik és czéljti nagy mértékben fölhevített tevegő1 előállítása, eme levegőnek egy tetszőleges ponton alkalmazott hőközlő berendezésbe való vezetése, mely berendezésben a hőt fűtésre vagy szárításra használjuk, végül pedig a leve>gőnek zárt vezetékben a fölmelegítő berendezésbe való visszavezetése, hogy a levegőt újból fölmelegítve azonnal visszavezethessük a körfolyamba. Ebből a czélból a hő átvitelére szolgáló levegő tökéletesen zárt vezetékben van elhelyezve, a levegő mozgatására pedig eltekintve a fölmelegítés által előidézett fölhajtástól valamely alkalmas mechanikus segédeszköz szolgál. Tehát a levegő a szóban lévő berendezésnél az egész vezetékben kisebb nagyobb nyomás alatt áll, miért is ez az indirrekt légfűtés bizonyos tekintetben az ismeretes víz- vagy gőzfűtésekhez hasonlít, melyeknél a hőátvívő közeg zárt fűtővezetékben nyomás alatt mozog. Eme föntebb jelzett fűtési rendszerekkel — nevezetesen a víz és gőzfűtéssel — szemben az indirekt légfűtésnek az az j előnye, hogy könnyebben szabályozható és hogy a jelzett fűtéseknél gyakori befagyás teljesen ki van zárva. Az ismeretes légfűtésekkel szemben, melyeknél a központi fűtőberendezésben fölmelegített levegőt vezetjük az egyes helyiségekbe, eme fűtőberendezésnek az a nagy előnye, hogy a fűtésre használt levegő eme helyiségek levegőjét nem rontja, hogy sok hő takarítható meg, minthogy mindig u gyanaz a levegő végzi a körfolyamot, míg a közvetlen légfűtésnél mindig friss levegőt kell fölhevíteni. A szóban lévő berendezés legjellemzőbb ismérve, mint azt már említettük az, hogy a fűtő levegőt mechanikus úton mozgatjuk. Ha azt a mechanikus mozgató berendezést elhagynók, tehát az ismeretes központi fűtések analógiájára egyszerűen oly módon dolgoznánk, hogy a levegőt egy központi helyen fölmelegítjük és a lehűlése után újból a központi helyre vezetjük vissza, mi mellékesen megjegyezve csak akkor volna lehetséges, a mikor a fűtőtestek függélyesen egymás fölött vannak elhelyezve, akkor oly nagy átmérőjű vezetékek és oly terjedelmes fűtőtestek válná-i nak szükségessé, hogy a fűtés ezen módja
