18290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tőzeghez hasonló anyagok czentrifugálására, szárítására és impregnálására valamint plasztikus tárgyakká történő esetleges földolgozására

- 3 — a -• nyíl irányában, miközben a szárítólevegőben lebegve, ennek mindig új és új fölületeket nyújt, míg végre a (4) tölcsérből a (15) kibocsátó csatornába jut. A (10) tányéron alkalmazott (20) szárny a lehulló tőzeg megtorlódását meggátolni van hivatva. A (2 és 3) tölcsérek perforálva vaunak, hogy a fölszálló szárító-levegőt átbocsássák. A szárítás időtartama természetesen a szárítótér kiszélesbítése, vagy a tölcsérek és tányérok szaporítása által meghosszabbítható. A szárítótért a kettős falú (11) vasbádoglienger alkotja, a melynek külső köpenyébe az (u) cső torkollik. A gőzkazánból elvonuló és ezen (u) csövön át beáramló fűtőgázok a szárítótért fölső részeiben, a hol a tőzeg a legnedvesebb sugárzás folytán fölhevítik, eközben kellőkep lehűlnek és a -* nyilak irányában az (5) nyílásokon keresztülhaladva a tőzeggel szemközt fölfelé áramlanak, míg végre vízgőzzel telítve, a köröskörül elrendezett (n) nyílásokon keresztül egy a kéménnyel összekötött csatornába távoznak. A (17) tolóka segélyével elzárható (15) kibocsátó csatornából a tőzeg egy (21) keverőhengerbe, illetőleg gyúrószerkezetbe, vagy pedig egy sajtolóformába jut, a melyben egy (22) csavarszárnyakkal fölszerelt tengely forog, mi által a tőzeg tömöríttetik és a (23) szájnyíláson keresztül folytonos szalag alakjában kisajtoltatik, mire téglákká daraboltatik föl, vagy pedig további földolgozásra hengerművekhez vezettetik. Ha csekély értékű tárgyakat, pl. briketteket akarunk készíteni, akkor a hőfokot a szárító tér alsó részén akként szabjuk meg, hogy a tőzeg kozmás (empyreumatikus) alkatrészei fejlődhessenek és ez által az kötőképességet nyerjen. Ha azonban arról van szó, hogy a tőzeget impregnáljuk és hozzá egyenletesen elosztva kötőanyagokat mint gyantákat, enyveket stb. adjunk, akkor a következőképen járunk el. A kívánt anyagokat poralakban vagy folyékony állapotban a füstgázok által fölhevített (t) szekrénybe öntjük, a honnan azok a (W) csövön keresztül a (10) szórótányérra folynak és ennek segélyével a -> nyilak irányában a (8) tányérról lekerülő tőzeg közé szóratnak, miközben a tőzeg szemcséit beburkolva, általa tovaragadtatnak. A bevezetendő kötőanyagmennyiség szabályozására egyrészt a (v) kézikerék által állítható harangszelep, másrészt pedig a (9) tányér szolgál, a mely a (25) szögek segélyével a (26) gyűrűvel van összekötve és ezzel együtt följebb vagy lejebb állítható, mi által a (9 és 10) tányérok széle közti kiömlési hézag változtatható. Az ilykép a tőzeghez kevert kötőanyagok minősége szerint szükséges, hogy ezeket a tőzeg lekötése czéljából vagy megolvaszszuk, tehát, hogy a massza valamennyi részét röviddel az alakítás előtt vagy ezalatt egyenlő magas hőfokra hozzuk, vagy pedig, hogy a masszához az anyagok oldására szolgáló szert egyenletesen szétosztva és ekként megszabva adjuk hozzá, hogy az minden fölösleg nélkül vegyileg leköttessék, a mikor tehát a formadarabok hátrányos szárítása fölöslegessé válik. Eltekintve az ismert kívülről fűtött formák alkalmazásának körülményes voltától és egyéb nagyobb hátrányaitól, ez eljárás a legtöbb anyagnál a tőzeg rossz hővezetőképességénél fogva, főkép nagy térfogatú darabok esetén megtagadja a szolgálatot, a mennyiben ugyanis csak a föliiieten lekötött terméket eredményez. A kötőanyagok oldása czéljából túlhevített vízgőznek a masszába való vezetése is, eltekintve a többi hátránytól kerülendő, mivel a gőz kondenzálódása a terménynek ismét alakváltozással járó száradását idézi elő. Ezért a jelen találmánynál hevített levegőt, gázokat vagy gőzalakban lévő oldószereket vezetünk magába a masszába az itt leírandó különleges módon. E ezélból a 3. ábrán föltüntetett elosztószerkezet van nagy térfogatú formáknál ezekbe, általában pedig a keverő-, illetőleg gyúrókészülék hátulsó részébe, a hol ugyanis j a massza még meglehetősen laza, beiktatva; A (27) köpeny (28) gyűrűi a massza mozj gási irányában futó és így el nem dugulható (29) gyűrűcsatornákat képeznek, melyek a (30) csatorna által a (16) gőzbevezetőcsővel vannak összekötve. A (21) keverőhenger (1. ábra) hátulsó szűk részén lévő (22) csa-