18290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tőzeghez hasonló anyagok czentrifugálására, szárítására és impregnálására valamint plasztikus tárgyakká történő esetleges földolgozására

- 3 — a -• nyíl irányában, miközben a szárító­levegőben lebegve, ennek mindig új és új fölületeket nyújt, míg végre a (4) tölcsérből a (15) kibocsátó csatornába jut. A (10) tá­nyéron alkalmazott (20) szárny a lehulló tőzeg megtorlódását meggátolni van hivatva. A (2 és 3) tölcsérek perforálva vaunak, hogy a fölszálló szárító-levegőt átbocsássák. A szárítás időtartama természetesen a szárító­tér kiszélesbítése, vagy a tölcsérek és tányé­rok szaporítása által meghosszabbítható. A szárítótért a kettős falú (11) vasbádog­lienger alkotja, a melynek külső köpenyébe az (u) cső torkollik. A gőzkazánból elvonuló és ezen (u) csövön át beáramló fűtőgázok a szárítótért fölső részeiben, a hol a tőzeg a legnedvesebb sugárzás folytán fölhevítik, eközben kellőkep lehűlnek és a -* nyilak irányában az (5) nyílásokon keresztülhaladva a tőzeggel szemközt fölfelé áramlanak, míg végre vízgőzzel telítve, a köröskörül elren­dezett (n) nyílásokon keresztül egy a ké­ménnyel összekötött csatornába távoznak. A (17) tolóka segélyével elzárható (15) ki­bocsátó csatornából a tőzeg egy (21) keverő­hengerbe, illetőleg gyúrószerkezetbe, vagy pedig egy sajtolóformába jut, a melyben egy (22) csavarszárnyakkal fölszerelt tengely forog, mi által a tőzeg tömöríttetik és a (23) szájnyíláson keresztül folytonos szalag alakjában kisajtoltatik, mire téglákká dara­boltatik föl, vagy pedig további földolgozásra hengerművekhez vezettetik. Ha csekély ér­tékű tárgyakat, pl. briketteket akarunk ké­szíteni, akkor a hőfokot a szárító tér alsó részén akként szabjuk meg, hogy a tőzeg kozmás (empyreumatikus) alkatrészei fejlőd­hessenek és ez által az kötőképességet nyerjen. Ha azonban arról van szó, hogy a tőzeget impregnáljuk és hozzá egyenletesen elosztva kötőanyagokat mint gyantákat, eny­veket stb. adjunk, akkor a következőképen járunk el. A kívánt anyagokat poralakban vagy fo­lyékony állapotban a füstgázok által fölhe­vített (t) szekrénybe öntjük, a honnan azok a (W) csövön keresztül a (10) szórótányérra folynak és ennek segélyével a -> nyilak irányában a (8) tányérról lekerülő tőzeg közé szóratnak, miközben a tőzeg szemcséit beburkolva, általa tovaragadtatnak. A be­vezetendő kötőanyagmennyiség szabályozá­sára egyrészt a (v) kézikerék által állítható harangszelep, másrészt pedig a (9) tányér szolgál, a mely a (25) szögek segélyével a (26) gyűrűvel van összekötve és ezzel együtt följebb vagy lejebb állítható, mi által a (9 és 10) tányérok széle közti kiömlési hézag változtatható. Az ilykép a tőzeghez kevert kötőanyagok minősége szerint szükséges, hogy ezeket a tőzeg lekötése czéljából vagy megolvasz­szuk, tehát, hogy a massza valamennyi ré­szét röviddel az alakítás előtt vagy ezalatt egyenlő magas hőfokra hozzuk, vagy pedig, hogy a masszához az anyagok oldására szolgáló szert egyenletesen szétosztva és ekként megszabva adjuk hozzá, hogy az minden fölösleg nélkül vegyileg leköttessék, a mikor tehát a formadarabok hátrányos szárítása fölöslegessé válik. Eltekintve az ismert kívülről fűtött formák alkalmazásának körülményes voltától és egyéb nagyobb hát­rányaitól, ez eljárás a legtöbb anyagnál a tőzeg rossz hővezetőképességénél fogva, fő­kép nagy térfogatú darabok esetén meg­tagadja a szolgálatot, a mennyiben ugyanis csak a föliiieten lekötött terméket eredmé­nyez. A kötőanyagok oldása czéljából túl­hevített vízgőznek a masszába való vezetése is, eltekintve a többi hátránytól kerülendő, mivel a gőz kondenzálódása a terménynek ismét alakváltozással járó száradását idézi elő. Ezért a jelen találmánynál hevített le­vegőt, gázokat vagy gőzalakban lévő oldó­szereket vezetünk magába a masszába az itt leírandó különleges módon. E ezélból a 3. ábrán föltüntetett elosztó­szerkezet van nagy térfogatú formáknál ezekbe, általában pedig a keverő-, illetőleg gyúrókészülék hátulsó részébe, a hol ugyanis j a massza még meglehetősen laza, beiktatva­; A (27) köpeny (28) gyűrűi a massza moz­j gási irányában futó és így el nem dugul­ható (29) gyűrűcsatornákat képeznek, melyek a (30) csatorna által a (16) gőzbevezetőcsővel vannak összekötve. A (21) keverőhenger (1. ábra) hátulsó szűk részén lévő (22) csa-

Next

/
Thumbnails
Contents